Akkoriban ők a pörkölt receptet egészen furcsa dologgal kezdték!
Míg hazánkban a mai kor embere a fent leírt alapra tette rá a húst, addig itt egészen máshogy kezdtek neki az elkészítésnek: forraltak vizet és abba dobták bele a zsírt és csak ezután folytatták a többi hozzávalóval. Ők a pörkölt készítéshez leginkább bárányt használtak, illetve fűszer használatban is van eltérés.
Előszeretettel használtak borókabogyót (amit nálunk főleg vadételekbe tesznek), valamint édesgyökeret, illetve egzotikus fűszerek is kerültek a főzetbe, valamint nemcsak egyféle hagymát használtak. Ami viszont a legmeglepőbb, hogy már akkor is került tejterméket is felhasználtak az ételbe belefőzve, amit mi általában a tetejére halmozunk a tálalásnál.
Az agyagtáblán található receptekből párat el is készítettek.
A legtöbb főzési kísérlet ezekből az alapanyagokból kudarcot vallott: és ehetetlen, ragacsos, undorító masszát kaptak, melynek sem a színe, sem az állaga nem volt túl bizalom és étvágy gerjesztő. Az így elkészített rossz kinézetű bárányhúsleves után egy olyan leves elkészítésén dolgoztak, amelybe kemény süteményt kellett morzsolni.
Találtak azonban olyan ételt is ezek között, ami akár egy mai étterembe is megállta volna a helyét: a manapság egyre nagyobb népszerűségnek örvendő céklát használták fel az egyik étel főzéséhez, melyhez sört és faggyút is tettek, ami egyáltalán nem számít szokványos hozzávalónak. Az ételek sűrítését is másképpen csinálták, mert ők kenyeret, vagy kovászt adagoltak az ételhez, mert akkoriban természetesen még nem ismerhették a rántást.
