A hőszivattyú az elmúlt években a családi házas felújítások egyik legtöbbet emlegetett tétele lett. Az eladók a hatékonyságról, a kutatók a hidegben mért teljesítményről, a szomszéd pedig a nyári hűtésről beszél. A legfontosabb kérdésre viszont ritkán kap az ember egyenes választ: ennyi pénzért mikor jön vissza a befektetés?
A válasz meglepő lehet. Ugyanaz a gép az egyik háznál 12-15 év alatt hozza vissza az árát, egy másiknál viszont a teljes élettartama alatt sem. Utánanéztünk a mai áraknak, és két példaházon végigszámoltuk, mitől függ a megtérülés.
Ez is érdekelhetEzért húznak zacskót az Argentinok a seprűre, amikor takarítanakMennyibe kerül maga a készülék?
A Világgazdaság 2025 őszi felmérése 13 hazai forgalmazó több mint 100 levegő-víz hőszivattyúját nézte meg. Eszerint egy levegő-víz hőszivattyú átlagos ára bruttó 2,28 millió forint volt. A legolcsóbb, 6 kW-os monoblokk gépet 1,4 millióért kínálták, a legdrágább, egy 16 kW-os osztott rendszer, 5,3 millió forint fölött volt. Az árak tavasz óta átlagosan 1,9 százalékkal csökkentek, néhány ismert modell 10-15 százalékkal is olcsóbb lett.
Ezek azonban csak a készülék árai. Nincs bennük a használati melegvíz-tároló, a puffertartály, a szerelés, a villanyszerelés és az üzembe helyezés.
Mennyi a teljes rendszer?
A tényleges számla ezért jóval magasabb. Egy átlagos, 100-150 négyzetméteres családi háznál a gép mellé jellemzően kell egy melegvíz-tároló, sokszor egy puffertartály, csövek, szelepek, a kültéri egység alapja, és ha kedvezményes árammal akarod üzemeltetni, egy külön mért áramkör a második mérőórához. Egy komplett, telepített rendszer így nagyságrendileg 3,5 és 5,5 millió forint között mozoghat, a ház adottságaitól és a választott géptől függően.
Ha a radiátoros rendszer nem bírja az alacsonyabb hőmérsékletű fűtővizet, a radiátorok cseréje vagy padlófűtés kiépítése további milliókat jelenthet. Arról, hogy falfűtés, padlófűtés vagy infrapanel mellett mi éri meg jobban, korábban írtunk.
Egy levegő-víz hőszivattyú átlagos ára 2,28 millió forint, de a telepített rendszer ennek jellemzően másfél-kétszerese.
Mennyi áramot fogyaszt?
A hőszivattyú nem termel hőt, hanem a külső levegőből szivattyúzza be. Hogy egy kilowattóra áramból mennyi hő lesz, azt a SCOP nevű szezonális érték mutatja. Egy gyártói számítás szerint egy 120 négyzetméteres, négyfős példaház fűtési hőigénye évi 17 200 kWh, ami egy 3,8-as SCOP-pal dolgozó levegő-víz géppel nagyjából 4 500 kWh áramot jelent.
A gyári értékeknél a valóság általában szerényebb. Egy régebbi, radiátoros háznál, ahol magasabb hőmérsékletű fűtővíz kell, reálisabb 3 körüli éves átlaggal számolni. A leghidegebb napokon ez 2 alá is eshet, hogy mennyi áramot eszik egy hőszivattyú mínusz 10 fokban, azt a valós mérések alapján összegyűjtöttük.
Mennyibe kerül az áram?
A hőszivattyúk kedvezményes H-tarifával üzemeltethetők, ami október 15. és április 15. között vehető igénybe, nagyjából 22-24 forintos kilowattóránkénti áron. Ehhez külön mért, kéttarifás mérőóra kell, és a berendezésnek meg kell felelnie a hatékonysági feltételeknek. A H-tarifás időszakon kívül, illetve a sávhatár felett az áram jóval drágább, a rezsicsökkentett ár felett 70 forint körül van kilowattóránként.
A gázzal fűtött házak a rezsicsökkentett sávhatárig, évi nagyjából 1729 köbméterig nagyjából 102 forintot fizetnek köbméterenként, felette viszont 747 forint körüli árat. Ez a kétféle gázár dönti el szinte teljes egészében, hogy megtérül-e a hőszivattyú.
A hőszivattyú megtérülését leginkább az dönti el, hogy a ház gázfogyasztása a rezsicsökkentett sávhatár alatt vagy fölött van.
Első példaház: régi, rosszul szigetelt ház, sok gázzal
Vegyünk egy 120 négyzetméteres, a nyolcvanas években épült, szigeteletlen családi házat, amely évente 2200 köbméter gázt fogyaszt. A számla: 1729 köbméter kedvezményes áron nagyjából 176 ezer forint, a maradék 471 köbméter piaci áron további 352 ezer forint. Ez évente nagyjából 528 ezer forint fűtésre és melegvízre.
Ugyanez a hőmennyiség körülbelül 18 700 kWh. Egy 3-as átlaggal dolgozó hőszivattyúnak ehhez nagyjából 6 200 kWh áram kell. Ha ennek 85 százaléka H-tarifán megy, és a maradék a drágább sávban, az éves áramköltség nagyjából 190-200 ezer forint.
A különbség évente 330 ezer forint körül van. Egy 4,5 milliós rendszer így nagyjából 13-14 év alatt térül meg, ami egy 15-20 évig működő gépnél még belefér.
Második példaház: átlagos ház, sávhatár alatt
Most nézzünk egy 100 négyzetméteres, részben felújított házat, amely évente 1300 köbméter gázt fogyaszt. Ez teljes egészében belefér a rezsicsökkentett sávba, a fűtés így nagyjából 133 ezer forintba kerül egy évben.
A hőszivattyúnak ehhez körülbelül 3 700 kWh áram kell, ami H-tarifán és a maradék drágább áramon együtt nagyjából 110-115 ezer forint. A megtakarítás évente mindössze 20 ezer forint körül van. Ezzel egy 4 milliós beruházás gyakorlatilag soha nem térül meg, legalábbis a mai árakon.
A rezsicsökkentett gázsávon belül maradó házaknál a hőszivattyú pusztán anyagi szempontból ma szinte soha nem térül meg.
Kinek éri meg mégis?
A számokból jól látszik, hogy a hőszivattyú ott a legjobb üzlet, ahol a régi fűtés drága. Ilyen a sávhatár fölött fogyasztó, nagy gázszámlás ház, az árammal, villanykazánnal vagy olajradiátorokkal fűtött otthon, a PB-gázzal fűtött tanya, és az új építésű ház, ahol a gázbekötés költsége is megspórolható.
Sokat javít a megtérülésen a napelem is, bár a H-tarifát napelemes rendszerrel együtt nem lehet használni, ezért ezt előre végig kell számolni. A hőszivattyú nyáron hűteni is tud, ami egy klímát kiválthat, ezt a fenti számítás nem is tartalmazza.
Kapcsolódó cikkeink
Mire figyelj, mielőtt belevágsz?
- Hőigény-számítás: a gépet a ház valós hőigényére kell méretezni, a túl nagy és a túl kicsi gép is pénzkidobás.
- Szigetelés először: ha a ház sok hőt veszít, előbb a szigetelés és a nyílászárók jönnek, mert egy kisebb gép is elég lesz utána.
- Radiátorok: kérdezd meg a szerelőt, elég lesz-e a meglévő radiátor alacsonyabb hőmérsékletű vízzel.
- Három árajánlat: a telepítési költségekben nagy a szórás, ezért több ajánlatot kérj.
- Elhelyezés: a kültéri egység zajos lehet, és télen leolvaszt, a gőzölgő kültéri egység teljesen normális jelenség.
A számítások a cikk írásakor érvényes tarifákkal és két feltételezett példaházzal készültek. A saját házad megtérülését a valós gázfogyasztásod alapján egy gépész tudja pontosan kiszámolni, az áramtarifák változásairól pedig a 2027-től érkező új áramtarifáról szóló cikkünkben írtunk.
Források: Világgazdaság, Bosch Home Comfort, Economx
