Nagyjából minden öt varrógépből négy Singer volt a világon 1890 körül, a Catawiki európai online aukciósház összefoglalója legalábbis így becsüli. Ez a szám sokat elárul arról, miért nem lesz minden padláson talált gépből kincs. A Nemzetközi Varrógépgyűjtő Társaság (ISMACS) értékbecslési útmutatója kertelés nélkül fogalmaz: viszonylag kevés gép éri el ma a több száz dolláros árat, és nagyon-nagyon kevés hoz ezreket.
Az ok egyszerű. A 20. századi gépek többségét milliós darabszámban gyártották, és nagy részük ma is megvan, ez pedig lenyomja az árakat. Az ISMACS arra is figyelmeztet, hogy egy ritkának tűnő márkanév mögött gyakran egy tömegesen gyártott modell rejtőzik, csak más felirattal.
Mitől lesz értékes egy régi varrógép?
Az első szempont a kor. Az ISMACS kiindulópontja 1851, az első igazán használható varrógép éve: minél közelebb készült egy gép ehhez a dátumhoz, annál többet érhet. A Catawiki az 1900 előtti gépeket tekinti antiknak, a Singer saját oldala pedig a száz évnél idősebb, jellemzően taposós vagy kézi hajtású gépeket nevezi antiknak.
A második a ritkaság, a harmadik az állapot. A Catawiki útmutatója alapján sokat számít, ha a gép simán, hibátlanul jár, és megvan hozzá az eredeti fadoboz, a kulcs, a tartozékok, esetleg a használati utasítás. A Singer is azt írja, hogy a működőképes, kevés esztétikai hibájú gépek többet érnek a javításra szorulóknál és a hiányosaknál.
Vannak külön gyűjtői körök is. Az ISMACS megemlíti, hogy van, aki csak kézi hajtású gépeket gyűjt, van, aki csak taposós darabokat, és van, aki kizárólag apró, játék varrógépeket. A Singer modellek közül a Catawiki a Featherweightet, a 301-est, a 66-ost, a 127-es sorozatot és a hegedű alakú gépeket sorolja a keresettek közé.
Valós árak árverésekről
Néhány dokumentált eredmény, hogy legyen viszonyítási alap:
- Egy 1880 körüli, eredeti festésű Willcox & Gibbs kézi varrógép 374 dollárért kelt el a felárral együtt egy amerikai aukciósháznál 2015-ben, egy ismeretlen gyártójú, 1870-es évekbeli kézi gép 345 dollárért.
- Ugyanott 2014-ben egy 1877 körüli szabadalmi varrógépmodell 650 dollárt hozott, egy amerikai múzeum gyűjteményéből.
- A Catawikin egy 1880 körüli Willcox & Gibbs akár 415 eurót (kb. 151 ezer forintot), egy Jones & Co. kézi gép 523 eurót (kb. 190 ezer forintot) is elérhet.
- Ugyanitt 2019-ben egy ismeretlen márkájú, díszes, öntöttvas, 1880-as gép 1000 euróért (kb. 364 ezer forintért) talált gazdára, mert tiszta volt és működött.
A csúcsot a nagyon korai, ritka darabok jelentik: egy Massachusetts-i árverésen egy jó állapotú Thomson varrógépért 4200 dollárt fizettek a felár nélkül, miután a licit 500 dollárról indult.
Mikor nem ér szinte semmit?
Az ISMACS tapasztalata, hogy a műanyag házas és a japán gyártású gépek jellemzően csak garázsvásári árat hoznak. A tömeggyártás logikája a hazai háztartásokban elterjedt, nagy szériában készült típusokra is igaz lehet, ezeknél a darabszám miatt ritkán várható komoly összeg. Hiányos, rozsdás, nem működő gép esetén az ár még lejjebb megy, bár a Catawiki úgy látja, a látványos darabok így is találhatnak vevőt dísztárgyként.
Ha fel akarod mérni a sajátodat, először keresd meg a gyári számot. A Singer leírása alapján a taposós és kézi gépeknél a tűlemezen vagy a gép alján lehet akár nyolcjegyű szám, a régebbi elektromos gépeknél a jobb oldalon két betű és hat számjegy. Az áraknál a ténylegesen lezárt eladásokat figyeld, ne a meghirdetett árakat. Az ISMACS két ökölszabályt is ad: ha egy kereskedő ajánlatot tesz a gépedre, ő legalább a dupláját reméli érte, a kereskedőnél három hónapja eladatlanul álló gép árát pedig nagyjából a felére kell venni. Hasonló a helyzet a padlásokon lapuló más régiségekkel is: a régi magnókazetták vagy a régi pénzérmék között is csak kevés darab ér igazán sokat.
Források: ismacs.net, catawiki.com, singer.com, cottoneauctions.com
