Ugrás a tartalomra
Hirdetés

Miközben minden megfagy körülötte, ez a növény saját magát fűti: még a havat is megolvasztja

Miközben minden megfagy körülötte, ez a növény saját magát fűti: még a havat is megolvasztja
Kertészkedj.hu

A hóval borított erdőben szinte minden mozdulatlan. A talaj fagyos, a fák csupaszok, a legtöbb növény pedig még a tavaszra vár. Van azonban egy különös növény, amely éppen ilyenkor kezd virágozni. Nemcsak elviseli a mínuszokat, hanem saját maga termel hőt, méghozzá annyit, hogy akár a körülötte lévő havat is megolvaszthatja. A legmeglepőbb pedig az, hogy a virágzatának belsejében fagypont alatti időben is közel 20 fok lehet.

Állítsd be a Kertészkedj.hu-t megbízható forrásnak!Beállítom
Hirdetés

Ha egy téli erdőben a hó alól előbújó virágot látsz, valószínűleg arra gondolsz, hogy egy különösen fagytűrő növénnyel találkoztál.

Ez is érdekelhetEgyre többen cserélik le a gyepet az előkertben, és ezt ültetik helyette

De mi történik akkor, ha a növény nem egyszerűen elviseli a hideget, hanem saját maga állítja elő a meleget?

Hirdetés

Ez nem kitaláció és nem is valamilyen mesterségesen létrehozott növény.

A természetben valóban létezik egy ilyen faj.

A keleti bűzöskáposzta (Symplocarpus foetidus) képes arra, hogy virágzás közben saját hőt termeljen, és ezzel megemelje a virágzatának hőmérsékletét.

Sőt, megfelelő körülmények között a növény körül a hó is olvadni kezdhet.

Egy különös virág, amely a hó alól bújik elő

A keleti bűzöskáposzta Észak-Amerika nedves erdeiben, mocsaras területein és patakpartjain őshonos.

A növény egyik legfurcsább tulajdonsága, hogy virágzása nagyon korán, akár a tél végén megkezdődhet.

Ilyenkor a környező növények többsége még nyugalmi állapotban van.

A hóval borított talajból azonban lassan előbújik egy vastag, sötétbordó, barnáslila vagy zöldes foltokkal tarkított képződmény.

Első pillantásra inkább egy egzotikus gombára emlékeztet, mint megszokott virágra.

Valójában a növény jellegzetes, buroklevéllel körülvett virágzatáról van szó.

A feltűnő, csuklyaszerű buroklevél belsejében egy húsos torzsavirágzat helyezkedik el, amelyen az apró virágok fejlődnek.

És éppen ez a belső virágzati rész az, amely képes saját hőt előállítani.

Akár 20 fok is lehet benne, miközben odakint fagy

A növény hőtermelő képességét tudományos vizsgálatok is igazolták.

A kutatók megfigyelték, hogy a keleti bűzöskáposzta torzsavirágzata a hideg időszakban is képes körülbelül 20 Celsius-fokos belső hőmérsékletet fenntartani.

Ez különösen meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy a környező levegő hőmérséklete közben fagypont alá is csökkenhet.

Vagyis előfordulhat, hogy miközben a növény körül nulla fok alatti hőmérséklet uralkodik, a virágzat belsejében kellemes szobahőmérséklethez közeli meleg van.

A növény nem minden részét fűti egyformán. A hőtermelés elsősorban a torzsavirágzatban zajlik, és a virágzási időszakhoz kapcsolódik.

Ezért nem arról van szó, hogy az egész növény egész télen meleg marad.

A különleges képesség meghatározott fejlődési szakaszban működik.

De hogyan képes egy növény saját magát felmelegíteni?

A magyarázat a sejtekben zajló anyagcsere-folyamatokban rejlik.

A növények sejtjei ugyanúgy energiát használnak fel az életműködéseikhez, mint más élőlények.

A keleti bűzöskáposzta virágzatában azonban a sejtlégzés során felszabaduló energia jelentős része hő formájában jelenhet meg.

Ezt a jelenséget termogenezisnek, vagyis biológiai hőtermelésnek nevezik.

A növény sejtjeiben található mitokondriumok speciális működése lehetővé teszi, hogy a tápanyagok lebontásából származó energia egy része közvetlenül hővé alakuljon.

Egyszerűbben fogalmazva: a növény saját tartalékainak felhasználásával állítja elő azt a meleget, amelyre a virágzás idején szüksége van.

Nincsenek benne fűtőszálak, és természetesen nem is úgy működik, mint egy elektromos radiátor.

A hő teljes egészében biológiai folyamatok eredménye.

A legfrissebb cikkeink, időrendben ITT!

Még a havat is képes megolvasztani maga körül

A keleti bűzöskáposzta hőtermelése nemcsak a növény belsejében mérhető.

Bizonyos körülmények között annyi hőt adhat le a környezetének, hogy a közvetlenül mellette lévő hó vagy jég olvadni kezd.

Így a virágzat körül kisebb, hómentes terület alakulhat ki.

Ez egészen meghökkentő látványt nyújthat egy havas erdőben.

Miközben a talaj nagy részét hó borítja, a különös, sötétbordó virágzat körül láthatóvá válhat a nedves föld.

A növény tehát nemcsak túléli a hideg időszakot, hanem a saját hőtermelésével a közvetlen környezetét is képes megváltoztatni.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy nagy területen elolvasztaná a havat.

A hatás helyi, elsősorban a virágzat közvetlen környezetében figyelhető meg, és az időjárási viszonyoktól is függ.

Van egy másik oka is annak, hogy meleget termel

A növény különleges képessége nem pusztán a fagy elleni védekezésről szól.

A virágzás idején termelt hő a szaporodás szempontjából is előnyös lehet.

A melegebb virágzati környezet hozzájárulhat a virágok fejlődéséhez, miközben a növény más fajoknál jóval korábban kezdheti meg a szaporodási időszakot.

A bűzöskáposzta neve sem véletlen.

Virágzata jellegzetes, kellemetlen szagot bocsáthat ki, amely egyes rovarokat vonzhat.

A hőtermelés az illatanyagok terjedését is elősegítheti, így szerepet játszhat a beporzók odacsalogatásában.

A korai virágzás időszakában a rovarok számára a melegebb virágzat különösen érdekes környezet lehet.

A növény tehát nem egyszerűen azért termel hőt, hogy ne fagyjon meg: ez a képessége a virágzását és a szaporodását is segítheti.

Nem minden növény tud ilyet

A növények többsége nem képes ilyen mértékben szabályozni saját virágzatának hőmérsékletét.

Bár a sejtlégzés során más növényekben is keletkezik hő, ez általában nem olyan jelentős, hogy látványosan felmelegítse a növényt.

A keleti bűzöskáposzta a kivételek közé tartozik.

A növényvilágban más hőtermelő fajok is ismertek, például bizonyos kontyvirágfélék és a lótusz.

Ezeknél a hőtermelés mértéke, időtartama és szerepe fajonként eltérhet.

A keleti bűzöskáposzta különlegessége azonban az, hogy a hőtermelés a hideg, akár fagyos időszakban is működhet.

Ezért a téli természet egyik legérdekesebb növényének számít.

Megélne a magyar kertekben is?

A keleti bűzöskáposzta elsősorban Észak-Amerikában honos, ezért Magyarországon nem tartozik a megszokott kerti növények közé.

Természetes élőhelyén nedves, humuszban gazdag talajban, gyakran árnyékos vagy félárnyékos erdei környezetben fejlődik.

A különleges növény termesztése megfelelő körülményeket igényel, és nem tekinthető hétköznapi, könnyen beszerezhető dísznövénynek.

Ráadásul a jellegzetes szaga miatt sem feltétlenül ideális választás egy kis kert vagy terasz közvetlen közelébe.

A faj hőtermelő képességét ezért sokkal érdekesebb természeti jelenségként megismerni, mint egyszerű kertészeti praktikaként kezelni.

A tél egyik legkülönösebb növénye

A hideg időszakban a legtöbb növény lelassítja az életműködését, visszahúzódik, és a kedvezőbb körülményekre vár.

A keleti bűzöskáposzta viszont egészen más stratégiát követ.

Már akkor virágozhat, amikor a talajt hó borítja, és a virágzatában zajló különleges anyagcsere-folyamatokkal képes saját hőt előállítani.

A tudományos vizsgálatok szerint a belső hőmérséklete fagypont alatti levegőben is elérheti a körülbelül 20 Celsius-fokot.

A keletkező hő pedig akár a körülötte lévő havat is megolvaszthatja.

Ha tehát egy havas erdőben különös, bordószínű virágot látsz előbújni a hó alól, érdemes tudnod: a természetben valóban létezik olyan növény, amely saját maga termeli meg a virágzásához szükséges meleget.

És talán éppen ez a legmeglepőbb benne: miközben körülötte még javában tart a tél, a virágzatában már egészen más hőmérséklet uralkodhat.

Hirdetés

Hogy tetszett a cikk?

Ajánló
Megosztás Facebookon

Ez is érdekelhet