Magyarországon nincs egységes, országos ültetési távolság: hogy a fának hány méterre kell lennie a szomszéd telkétől, azt a település saját rendelete mondja meg, és a hatályos rendeletekben egy nagyra növő fánál ez jellemzően 2 és 8 méter között van. A szomszédvitában ráadásul van egy időkorlát is, ami után a legolcsóbb és leggyorsabb jogi út már akkor is bezárul, ha a fa egyértelműen túl közel áll.
Sokan úgy tudják, hogy van egy „hivatalos” szabály, amit minden kertész fejből mond: fél méter a szőlőnek, egy méter a kis fának, két méter a nagy bokornak. Ezek a számok egy 1977-es mezőgazdasági miniszteri rendelet mellékletéből származnak, amely azóta hatályát vesztette, így ma legfeljebb mintaként szolgál. A szomszédjogi kérdéseket rendező 2013. évi CLXXIV. törvény pedig egyáltalán nem ad meg ültetési távolságot, a nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvre utal. Ezért fordulhat elő, hogy ugyanaz a diófa az egyik faluban szabályosan áll, a szomszéd településen viszont akár ki is kellene vágni.
Ez is érdekelhet7 hiba az avar összegyűjtésénél, amit tavasszal a kert sínyli megHány méter kell a fának, ha a település szabályozza?
Az önkormányzati rendeletek nagyon eltérőek, és mivel közös minta nincs, a különbségek is nagyok. Egy jó példa a szabolcsi Máriapócs 2023-ban elfogadott rendelete, amely a fás szárú növényeket a várható magasságuk szerint sorolja be: az 1 méternél nem magasabb növénynek 1 méter, a 2 méteresnek 1,5 méter, a 3 méteresnek 2 méter, a 4 méteresnek 3 méter, az ennél magasabbra növő fának pedig 4 méter kell a telekhatártól. A rendelet azt is rögzíti, honnan kell mérni: a fa törzsének közepétől a szomszéd telekhatárának legközelebbi pontjáig, nem a lombkorona szélétől.
Más települések fafajonként adnak távolságot, és ott a számok jóval nagyobbak. Egy 2021-ben elfogadott települési rendelet beépítésre szánt területen a dió- és gesztenyefának 8 métert, a cseresznyének, a nyárnak, a fűznek, az akácnak és a fenyőnek 7 métert, az alacsony növésű gyümölcsfának és a terebélyes díszfának 5 métert ír elő. Egy másik, 2018-as rendelet ezzel szemben belterületen bármilyen fánál megelégszik 2 méterrel, külterületen viszont az 5 méternél magasabbra növő fának már 5 méter kell.
Ugyanaz a diófa az egyik településen 2, a másikon 8 méterre ültethető a telekhatártól, ezért ültetés előtt mindig a saját önkormányzat rendeletét kell megnézni.
A gyakorlatban tehát az első lépés nem a kertészeti könyv, hanem az önkormányzat honlapja vagy a Nemzeti Jogszabálytár önkormányzati rendeleteket tartalmazó része. A keresőbe a település nevét és az „ültetési távolság” vagy „fás szárú növények telepítése” kifejezést kell beírni. Ha a településnek nincs ilyen rendelete, akkor nincs kötelező távolság, de ettől még a szomszéd kérhet jogorvoslatot, ha a fa zavarja.
Ha nincs szabály, a régi mintaszámok helyett a fa kifejlett méretéből célszerű kiindulni, és ebben a kertészeti szempontok is segítenek. Egy gyümölcsfa gyökérzete és koronája sokszor szélesebb, mint amit a csemetéből gondolnánk, erről a gyümölcsfa és a telekhatár távolságáról külön is írtunk.
Mit tehetsz, ha a szomszéd fája átnyúlik a kerítésen?
Ezt a helyzetet már az országos törvény is rendezi, és itt sokan rosszul tudják a szabályt. A szomszédjogi törvény 5. paragrafusa szerint a tulajdonos csak akkor vághatja le a hozzá áthajló ágakat és átnyúló gyökereket, ha azok akadályozzák a telke rendes használatát, és a fa tulajdonosa felszólítás után sem távolítja el őket. Vagyis nem lehet csak úgy nekiállni a fűrésszel: előbb szólni kell, lehetőleg írásban, és csak ha erre nem történik semmi, jöhet az önálló metszés.
A máriapócsi rendelet ezt egy határidővel is kiegészíti: ha a tulajdonos a panasz után sem vágja le az átnyúló ágakat, a panaszos az igazolt értesítéstől számított 30 napon belül maga is eltávolíthatja azokat. Más településeken ilyen határidő nincs leírva, ott a felszólításnak csak bizonyíthatónak kell lennie.
A lehullott gyümölcsről is van szabály, és ez sok vitát megelőz. Ha a szomszéd nem szedi be a hozzád áthullott termést, felszedheted. Ha a fa pont a határvonalon áll, akkor a fa és a termése is egyenlő arányban illeti a két szomszédot, és ha ez a fa a használatot akadályozza vagy kárt okoz, bármelyikük kérheti, hogy közös költségen távolítsák el.
Az átnyúló ágat csak felszólítás után vághatod le, és csak akkor, ha tényleg akadályozza a telked használatát.
Az avart se hagyd ki a számításból, mert a lehulló lomb az egyik leggyakoribb panasz a kerítés mentén. Az égetésére az elmúlt években szigorodtak a szabályok, erről az avarégetés idei szabályai között írtunk részletesen.
A jegyzőhöz egy éven belül lehet fordulni
A bevezetőben említett időkorlát a jegyzői birtokvédelem. Ha a szomszéd fája, sövénye vagy gyökere zavarja a telked használatát, és megegyezni nem sikerül, a településen illetékes jegyzőtől lehet kérni a zavarás megszüntetését. Ezt azonban csak egy éven belül lehet kérni attól számítva, hogy a zavaró állapot kialakult. Egy önkormányzati tájékoztató szerint a régebben fennálló helyzetnél jegyzői eljárásnak már nincs helye, ilyenkor csak bírósághoz lehet fordulni, ami lassabb és drágább.
A jegyzői eljárás illetéke ugyanezen tájékoztató szerint 3000 forint, és a jegyzőnek 15 napon belül kell döntenie. Elrendelheti az eredeti állapot helyreállítását, eltilthatja a zavaró magatartástól a szomszédot, és ha kár is keletkezett, a határozat annak megtérítéséről is rendelkezhet. A határozat ellen közigazgatási fellebbezés nincs, aki nem ért vele egyet, a kézbesítéstől számított 15 napon belül perben kérheti a bíróságtól a megváltoztatását.
Ahol a település rendelete ültetési távolságot ír elő, ott a jegyzőnek külön eszköze is van. A máriapócsi szabályozás szerint a jegyző a szabálytalanul ültetett növény áttelepítését, kivágását vagy gondozását is elrendelheti. Ugyanez a rendelet ad egy kiskaput is: a jegyző kérelemre engedélyezhet kisebb távolságot, ha az érintett szomszéd írásban hozzájárul.
Fontos határ, hogy a jegyző a telekhatár vitáját nem dönti el. Ha az a kérdés, hogy egyáltalán kinek a telkén áll a fa, az már jogkérdés, amivel bírósághoz kell menni.
Kapcsolódó cikkeink
Miből lesz a legtöbb vita, és hogyan kerülhető el?
A legtöbb szomszédvita nem a frissen ültetett csemete miatt kezdődik, hanem tíz-tizenöt évvel később, amikor a fa már beárnyékolja a szomszéd veteményesét, a gyökere felnyomja a járdát, vagy a lombja eltömi az ereszt. Ezért azoknál a fáknál a legnagyobb a kockázat, amelyek gyorsan nőnek és nagyra is nőnek. Akik gyors árnyékot adó fát választanak a kerítés mellé, azoknak a kifejlett méretet kell figyelembe venniük, nem a csemetéét.
Egy gazdasági hírportálnak nyilatkozó szakemberek, köztük a Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetségének elnöke szerint a szabályozás országosan nem egységes, és a vitákban gyakran nem is maga a fa, hanem az ápolása okoz bajt. A kerítés mellé túl közel ültetett növény gyomirtózása például, ha a szer átjut a szomszéd kertjébe, károkozásnak számíthat. Egy kertépítő tanácsa szerint a saját házunktól is legalább másfél métert célszerű hagyni, mert a fal mellett a gyökér és a nedvesség a saját épületünknek is árt.
A kerítés menti zöldítésnek vannak kevésbé kockázatos módjai is. A nyírt élősövény alacsonyan tartható, és a legtöbb rendeletben kisebb távolság elég neki, a gabion vagy az élősövény pedig sok helyen a kerítést is kiváltja. A nagy fa helyét viszont a telek közepe felé kell keresni, ahol a lombja és a gyökere sem a szomszédé.
Ültetés előtt tehát három dolgot kell tisztázni: van-e a településnek ültetési távolságot előíró rendelete, mekkorára nő a kiválasztott fa, és mit szól hozzá a szomszéd. Ha a szomszéd beleegyezik a szokásosnál közelebbi ültetésbe, ezt a legjobb írásban rögzíteni, mert a telek egyszer gazdát cserélhet, és az új szomszéd már nem biztos, hogy ugyanígy látja.
Források: 2013. évi CLXXIV. törvény (Nemzeti Jogszabálytár), Máriapócs 6/2023. (IV.12.) önkormányzati rendelet, Újszentiván: birtokvédelmi tájékoztató
Következő cikk
Bulgáriában így töltik meg a sült krumplit: egyszerű falusi vacsora a sütőbőlElolvasom ›














