2. Melyik fa levele bomlik le a leggyorsabban?
Minden levélből lesz egyszer lombföld, de nem ugyanannyi idő alatt. Az RHS szerint a tölgy, a bükk és a gyertyán levele bomlik le a legkönnyebben, és ezekből lesz a legjobb minőségű, sötét, morzsalékos lombföld. A nyír, a hárs, a nyár és a fűz vékony levele is gyorsan elporlad.
A vastag, bőrszerű levelek jóval lassabbak. A juhar, a vadgesztenye, a szelídgesztenye és a dió levele akár két évig is egyben maradhat, ha egészben hagyod. Ezeket az RHS szerint előbb aprítani kell. Erre nem kell külön gép: a fűnyíróval, felemelt vágómagassággal néhányszor átmenve a levélkupacon, a gyűjtőzsákban már apró darabok lesznek.
Az aprítás többet számít, mint gondolnád. Az RHS egyik vezető kertészeti tanácsadója, Andy Vernon az RHS oldalán írt útmutatójában azt írja, hogy az aprított levélből gyakran már 6-12 hónap alatt finom szerkezetű, használható lombföld lesz, az egészben hagyott levélből jóval durvább anyag.
A fűnyíróval felaprított levélből gyakran már egy éven belül használható lombföld lesz.
Az örökzöldek, a babérmeggy és a tuja levele, valamint a fenyőtű a leglassabb. Ezeket kis adagokban a komposztba tedd, ne a lombkupacba. Ha a lakóutcádról is gyűjtesz levelet, válogasd át: a forgalmas utak mellől származó lomb a szennyezés miatt nem való a zöldségágyásba, és sok benne a szemét is.













