Beindult a fűtési szezon, és vele együtt egy régi probléma is visszatér. Az Élő Környezetért Felelős Minisztérium vasárnap arra figyelmeztetett, hogy aki illegálisan hulladékot éget, súlyos pénzbírságra számíthat. A háztartási kályhában, kazánban vagy kandallóban elégetett szemétért akár 300 ezer forintos bírság is járhat.
Mit mond a szabály?
A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) kormányrendelet szerint hulladékot csak engedéllyel rendelkező hulladékégetőben szabad elégetni, háztartások ilyen engedélyt nem kaphatnak. A rendelet egyetlen kivételt tesz: a háztartásban keletkező papírhulladék és a kezeletlen, nem veszélyes fahulladék elégethető otthoni tüzelőberendezésben.
Ez is érdekelhet„A zuhanyból kifolyó hideg vízzel töltöm fel a WC-tartályt”: francia emberek vízspórolási trükkjeiA rendelet bírságtáblázata szerint aki háztartási tüzelőberendezésben engedély nélkül bármilyen más anyagot éget el, 300 ezer forintos levegőtisztaság-védelmi bírságot kaphat. Ha valaki nyílt téren éget hulladékot, például a kert végében, arra 100 ezer forintos bírság vonatkozik.
Háztartási kályhában, kazánban vagy kandallóban hulladékot égetni tilos, a bírság akár 300 ezer forint is lehet.
Mit nem szabad a kályhába tenni?
A tiltott anyagok listája hosszabb, mint sokan gondolnák. Nem kerülhet a tűzre:
- PET-palack, nejlonzacskó, fólia és bármilyen műanyag,
- festett vagy lakkozott fa, például régi ablakkeret, ajtó, bútorlap, rétegelt lemez,
- raklap és építési fahulladék,
- színes vagy fényes papír, például szórólap és magazin,
- autógumi, használt ruha, rongy,
- használt olaj és üzemanyag.
Akkor sem szabad máshonnan összeszedett fahulladékkal tüzelni, ha az kezeletlen. A kivétel csak a saját háztartásban keletkezett hulladékra vonatkozik.
Ki ellenőrzi és ki bírságol?
A rendelet szerint a háztartási tüzelőberendezések ügyeiben a járási hivatal környezetvédelmi hatósága jár el, és ez a hatóság szabja ki a bírságot is. Súlyosabb esetben a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt büntetőeljárás is indulhat.
Szakértők szerint a hatóság többnyire akkor tud lépni, ha valakit tetten érnek, de tanúvallomás vagy videófelvétel is bizonyíték lehet. A kémény faláról vett koromminta alapján pedig utólag is megállapítható, mivel fűtöttek.
Miért ennyire szigorú a tiltás?
A Levegő Munkacsoport 2017-es felmérése szerint nagyjából minden harmadik magyar éget alkalmanként hulladékot, és van, aki rendszeresen. A Pannon Egyetem kutatásai szerint a hulladékégetésből származó részecskék legalább százszor, egyes esetekben akár ezerszer mérgezőbbek, mint a fa égetésekor keletkezők. A PVC égetésekor rákkeltő dioxin is a levegőbe kerül.
A szemétégetés füstjében lévő részecskék legalább százszor mérgezőbbek lehetnek a fafüstnél.
A füst nem marad a szomszéd udvarában. Téli, szélcsendes napokon a szállópor a településeken belül megreked, és a környékbeliek is belélegzik. A legkritikusabb helyzet a szakértők szerint a Sajó völgyében van.
Az avarra külön szabály vonatkozik
Sokan összekeverik a két tilalmat. Az avar és a kerti zöldhulladék égetése 2021. január 1. óta országosan tilos, kivéve ott, ahol a helyi önkormányzat rendeletben megengedi. Ha a településnek nincs ilyen rendelete, a kertben sem szabad tüzet rakni. A szabálytalan égetésért 100 ezer forintos levegővédelmi bírság járhat, és ha a tűz miatt tűzoltói beavatkozás kell, a tűzvédelmi bírság akár 3 millió forint is lehet.
A HungaroMet mérése szerint egy 100 literes avarkupac égetésekor mintegy 20 méterre a részecskeszám és -koncentráció több mint tízszeresére nőtt az alapszennyezettséghez képest. A zöldhulladéknak a komposztálóban, ledarálva vagy a zöldhulladék-gyűjtéssel van a helye.
Mivel fűts, hogy ne legyen baj?
A legtöbb hőt és a legkevesebb füstöt a jól kiszáradt, kezeletlen tűzifa adja. Írtunk arról is, miért jó, ha másfél-két évig szárad a tűzifa, és arról, miért rakják fordítva a kályhába a tüzet a finnek és a svájciak. Aki fával vagy gázzal fűt, annak a szén-monoxid-érzékelő helyes elhelyezésére is figyelnie kell.
Ha a szomszéd rendszeresen szemetet éget, írásban jelezheted a járási hivatalnál, súlyos esetben a rendőrségen.
Források: 24.hu, 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet, Pénzcentrum, HírKlikk, Infostart
