Október végére a kert egyik fele sárga és barna, gyönyörű színeket fedezhetünkfel. A szomszéd már harmadszor gereblyéz, zsákokba tömi a levelet, és az ember elgondolkodik, tényleg kell-e mindet összeszedni, vagy hagyjuk ott állni a falevelet az egész udvarban. A válasz az, hogy nem mindet, és nem mindenhol, de lássuk részletesebben.
A gyepen: nagyon fontos, ne maradjon vastag szőnyeg
A Nebraskai Egyetem szaktanácsadói szerint a vastag levélréteg megfojtja a füvet: a gyep alatta nem kap fényt, a nedves, levegőtlen rétegben pedig télen a hópenész is könnyebben megjelenik. Tavaszra sárga, foltos gyep marad utána, aztán jöhet a búslakodás, hogy mi lett a szép gyepünkkel, füvünnkel.
A levelet viszont nem kötelező elvinni. Ha a réteg nem túl vastag, a fűnyíró felaprítja, és a darabkák lehullanak a fűszálak közé. Egy normál fűnyíróval ehhez két-három áthaladás kell. A nebraskai összefoglaló egy Michigani Állami Egyetemen végzett kísérletet is idéz: ahol három évig rendszeresen a gyepbe nyírták a lombot, ott szinte teljesen eltűnt a pitypang és a pirók ujjasmuhar csírázása, és tavasszal kevesebb tápanyagpótlás kellett.
Ha túl sok a levél, a megoldás a kettő keveréke: egy részét összegyűjtöd, a többit benyírod.
Az ágyásban és a bokrok alatt: maradhat
A cserjék alatt, az évelőágyásban és az üres veteményesben a lomb takarásnak jó. Télen takarja a csupasz földet, és tavaszig lassan bomlani kezd. Aki nem akarja szétteríteni, összerakhatja külön is: a brit People’s Trust for Endangered Species (PTES) természetvédelmi szervezet azt javasolja, hogy egy árnyékos sarokban legalább 30 centi vastag levélkupac maradjon. Ebben sünök, békák, apró emlősök és rovarok telelhetnek, a madarak pedig férgeket és lárvákat keresnek benne.
A szervezet egy fontos szabályt is ad: tavasszal, mielőtt a kupacot szétterítenéd vagy elhordanád, nézd meg, nem alszik-e benne valami. Ha igen, takard vissza, és várj vele még egy hetet.
A levélből komposzt is lehet. A PTES szerint egy kilyuggatott, lazán bekötött zsákban, árnyékos helyen, nedvesen tartva egy-két év alatt morzsalékos, földszerű anyag lesz belőle, ami talajjavításra, takarásra, idősebb korában akár vetéshez is jó. A tölgy, a bükk és a gyertyán levele a legalkalmasabb hozzá.
Melyik levél nem való a komposztba?
A diófa levele. A nebraskai útmutató a fekete dió leveléről írja, hogy ne kerüljön a komposztba, mert juglont tartalmaz, ami gátolja egyes kerti növények növekedését. A nálunk elterjedt közönséges dió is tartalmaz juglont, ezért is nő olyan nehezen bármi a diófa alatt. A diólevelet jobb külön kezelni, vagy zöldhulladékként elvinni.
A kerti tóba hullott levelet viszont ki kell szedni, a PTES szerint így marad jó a víz minősége ősszel és télen.
És az égetés?
Erre a legrövidebb a válasz. Az Economx összefoglalója szerint az avar és a kerti hulladék égetését 2021 eleje óta általános szabály tiltja, csak ott lehet, ahol az önkormányzat rendeletben kifejezetten megengedi, és akkor is csak a megadott napokon. A szabályt megszegőkre 100 ezer forintos levegőtisztaság-védelmi bírság szabható ki, ha a tűz továbbterjed, a bírság ennél jóval nagyobb is lehet. A katasztrófavédelem a komposztálást és a zöldhulladék-gyűjtést ajánlja helyette.
Források: University of Nebraska, PTES, Economx
