Egy teljesen hétköznapi konyhai eszközről van szó, amelyet szinte gondolkodás nélkül használunk, majd elmosás után visszateszünk a helyére. A műanyag vágódeszka praktikus, olcsó és könnyen tisztítható, ezért sok háztartásban napi használatban van.
A kutatók szerint azonban érdemes közelebbről is megnézni, mi történik a felületével hosszabb használat során. A kés ugyanis nemcsak az ételt vágja, hanem lassan magát a deszkát is koptatja.
A kés nem csak az ételt aprítja
A műanyag vágódeszkák felületén idővel jól látható vágásnyomok jelennek meg. Ezek nem pusztán esztétikai hibák, hanem annak a jelei, hogy az anyag folyamatos mechanikai terhelést kap.
Az Environmental Science & Technology folyóiratban megjelent vizsgálat szerint aprítás közben mikroműanyag-részecskék válhatnak le a műanyag vágódeszkák felületéről, amelyek az ételhez is hozzákerülhetnek.
A leváló részecskék mennyiségét több tényező is befolyásolhatja, például a deszka anyaga, a kés használatának módja, az aprítás intenzitása és az, hogy milyen élelmiszert készítünk elő rajta.
A vizsgálatban a polipropilénből készült deszkák bizonyos körülmények között nagyobb részecskekibocsátást mutattak, mint a polietilénből készültek.
Évente akár több tíz gramm is lehet a becsült mennyiség
A kutatók kísérleti adatok alapján éves kitettséget is becsültek. Polietilén deszkáknál személyenként 7,4 és 50,7 gramm közötti értéket számoltak, míg polipropilén esetében körülbelül 49,5 grammot.
Ezek elsőre jelentős számoknak tűnhetnek, de fontos hangsúlyozni, hogy becslésekről van szó, nem pedig az emberi szervezetben ténylegesen megmért műanyagmennyiségről.
Ez tehát nem jelenti azt, hogy minden háztartásban pontosan ekkora mennyiség kerül az ételbe, és azt sem, hogy mindez felhalmozódik a szervezetben.
A vizsgálat inkább arra hívja fel a figyelmet, hogy a mindennapi konyhai eszközök is hozzájárulhatnak a mikroműanyagokkal való találkozáshoz.
Mit tudunk a mikroműanyagok egészségügyi hatásairól?
Mikroműanyagokat már emberi vérben, anyatejben és különböző szövetekben is kimutattak. Emiatt világszerte egyre több kutatás vizsgálja, milyen hosszú távú hatással lehetnek az emberi szervezetre.
A kutatók többek között gyulladásos folyamatokat, sejtkárosodást és hormonális hatásokat is vizsgálnak.
Ugyanakkor fontos különbséget tenni aközött, hogy egy részecske jelen van a szervezetben, illetve aközött, hogy bizonyítottan betegséget okoz.
Jelenleg nincs olyan bizonyíték, amely alapján kijelenthető lenne, hogy a műanyag vágódeszka használata önmagában daganatos betegséget, szívinfarktust vagy meddőséget okoz.
A mély karcolások higiéniai problémát is jelenthetnek
Nem csak a mikroműanyagok miatt lehet érdemes figyelni a vágódeszka állapotára.
A mélyebb barázdákban ételmaradék és nedvesség maradhat vissza, ezeket a területeket pedig nehezebb alaposan megtisztítani.
A deszka tehát attól még nem feltétlenül tiszta, hogy szemmel látható szennyeződés nincs rajta.
Ha a felület erősen összekarcolódott, mély barázdák alakultak ki rajta, vagy már nehezen tisztítható, érdemes lecserélni.
A nyers húshoz jobb külön vágódeszkát használni
A vágódeszka másik fontos kérdése a keresztszennyeződés.
Ha például nyers csirkét darabolunk rajta, majd ugyanazon a felületen megfelelő tisztítás nélkül salátát vagy kenyeret készítünk elő, a nyers húsról származó kórokozók átkerülhetnek a fogyasztásra kész ételre.
Éppen ezért célszerű külön vágódeszkát fenntartani a nyers húsokhoz, és másikat használni zöldségekhez, kenyérhez vagy már elkészült ételekhez.
Ebben sokat segíthet, ha a deszkák eltérő színűek vagy könnyen megkülönböztethetők egymástól.
A fa lehet alternatíva, de azt is tisztítani kell
Sokan műanyag helyett fa vágódeszkát választanak.
Egyes vizsgálatok szerint bizonyos fafajták felületén a baktériumok másképp viselkedhetnek, mint műanyagon, de ebből nem következik, hogy a fa deszka automatikusan higiénikusabb vagy mosogatás nélkül is biztonságos lenne.
A fa természetes anyag, ezért különösen fontos a megfelelő tisztítás és szárítás.
Nem minden fadeszka alkalmas mosogatógépbe sem. A magas hőmérséklet és a víz egyes típusokat eldeformálhat, megrepeszthet vagy a ragasztott részeket is károsíthatja.
A szárítás legalább olyan fontos, mint az elmosás
Használat után a vágódeszkát érdemes meleg, mosogatószeres vízzel alaposan megtisztítani, majd leöblíteni.
Ezután azonban nem jó ötlet nedvesen egymásra pakolni vagy zárt szekrénybe tenni.
A deszkának teljesen meg kell száradnia, mert a tartós nedvesség kedvezhet a mikroorganizmusok fennmaradásának.
A legjobb, ha olyan helyzetben szárad, ahol mindkét oldalát éri a levegő.
Valóban ki kell dobni minden műanyag vágódeszkát?
Nem.
A jelenlegi kutatások nem indokolják azt az általános kijelentést, hogy minden műanyag vágódeszka veszélyes lenne, vagy azonnal ki kellene dobni.
Érdemes inkább az állapotát figyelni.
Ha még viszonylag sima, megfelelően tisztítható és nincs tele mély bevágásokkal, nem feltétlenül szükséges lecserélni. Ha azonban már erősen kopott, elszíneződött vagy mélyen barázdált, egy új deszka beszerzése higiéniai szempontból is indokolt lehet.
Aki pedig szeretné csökkenteni a műanyagból származó részecskékkel való érintkezést, választhat fa vagy más erre alkalmas anyagból készült vágódeszkát is.
A legfontosabb azonban továbbra is ugyanaz: használjunk megfelelő állapotú eszközt, tartsuk tisztán, hagyjuk teljesen megszáradni, és a nyers húsokhoz lehetőleg külön vágódeszkát használjunk.
via egészségkalauz
