A Földközi-tenger nyáron olyan hőt gyűjtött magába, amilyet a spanyol meteorológusok még sosem tapasztaltak. A spanyol állami meteorológiai szolgálat, az AEMET június végén 26,63 fokos vízhőmérsékletet közölt, ami 2,6 fokkal meghaladta az évszakos átlagot, és felülmúlta azt is, ami egyébként augusztus második felében szokásos. Az El Español tudományos rovata viszont ennek kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy ez a felhalmozott hő az őszi viharok üzemanyagaként szolgálhat.
A meleg tenger párát termel
A tudósok és kutatók tisztában vannak azzal, hogy minél melegebb a víz felszíne, annál több víz párolog el belőle, és a melegebb levegő több vízgőzt is képes megtartani. A légköri fizika egyik alaptörvénye, a Clausius-Clapeyron-összefüggés alapján fokonként nagyjából hét százalékkal nő a levegő lehetséges páratartalma. Ez kevésnek hangzik, de egy több fokkal túlfűtött tenger felett a levegő olyan mennyiségű nedvességet gyűjthet össze, amely egyetlen éjszaka alatt havi csapadékként zúdulhat le. Ősszel azonban tenger lassabban hűl le, mint a szárazföld. A nyáron elraktározott hő ezért hetekig, néha hónapokig kitart, miközben északról egyre gyakrabban érkeznek hideg légtömegek.
A hideg levegő találkozása a meleggel
Spanyolországban a magassági hidegörvény a rettegett jelenség, a fő légáramlásról leszakadó, lassan vándorló hideg légköri mag, amely napokig egy helyben toporoghat, ami veszélyt jelenthet. Amikor egy ilyen hideg örvény a túlfűtött tenger fölé ér, a lent felgyűlt meleg, párás levegő hirtelen felemelkedik, lehűl, és a pára hatalmas zivatarfelhőkké sűrűsödik.
Ez történt 2024. október 29-én Valencia tartományban. A Turís település mérőállomásán 24 óra alatt 771 liter eső hullott négyzetméterenként, ebből 187 liter egyetlen óra alatt, ami spanyol rekord. A spanyol hatóságok összesítése szerint 229 ember halt meg, 75 település vált részben lakhatatlanná. A tengerpart közelében emelkedő hegyek tovább rontották a helyzetet, mert a felhőket felfelé kényszerítették, a kiszáradt medrek pedig percek alatt megteltek.
Kialakulhat egy mediterrán hurrikán
A tudósok leginkább az úgynevezett medikánok miatt aggódnak. A név a mediterrán és a hurrikán szavak összevonása, és olyan hibrid viharokat jelöl, amelyek részben a trópusi ciklonokra, részben a mi szélességünkön megszokott viharokra hasonlítanak. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) magyarázata szerint a 26 fok feletti tengervíz a már kialakult vihart tovább erősítheti. A 2023 szeptemberében pusztító Daniel vihar éppen ilyen volt: a líbiai partok közelében 27,5 fok feletti vízen haladt, Al-Bajdában 414 milliméter eső esett egy nap alatt, Dernában pedig gátak szakadtak át. Ezek a viharok a WMO adatai alapján szeptember és január között a leggyakoribbak.
Eljuthat mindez hozzánk?
Hazánk nem a tengerparton fekszik, a Földközi-tenger mégis közvetlenül alakítani és befolyásolni képes az időjárásunkat. Az ELTE Meteorológiai Tanszékén készült szakdolgozat összegzése alapján évente nagyjából harminc mediterrán ciklon hat Magyarországra, főként tavasszal és ősszel. Ezek az éves csapadék 13-18 százalékát hozzák, tavasszal és ősszel viszont a csapadék mintegy harmadát. A hozzánk érkező ciklonok jellemzően a Földközi-tenger nyugati medencéjéből, a Genovai-öböl térségéből indulnak, és egy részük a meteorológiában Vb-pályaként ismert úton kanyarodik Közép-Európa felé, ami gyakran szélsőséges időjárást hoz.
Két közelmúltbeli eset jól mutat két különböző arcot:
- 2013. március 15-én egy gyorsan mélyülő mediterrán ciklon nedves, nehéz havat és viharos szelet hozott: a Bakonyban, a Kab-hegyen 46 méter per szekundumos széllökést mértek, utak és falvak maradtak elzárva.
- 2024 szeptemberében a Boris nevű vihar Észak-Olaszország felett alakult ki, ahol a nyugat felől érkező hideg levegő meleg, párás légtömeggel találkozott. Az Európai Középtávú Előrejelző Központ (ECMWF) elemzése szerint Ausztria keleti részén és a cseh-lengyel határon három hónapnyi eső esett néhány nap alatt, és az árhullám Budapestet is elérte.
Mire számíthatunk most?
A meleg tenger nem jóslat, hanem valószínűség és pontosan emiatt senki sem tudja előre megmondani, hogy idén ősszel lesz-e Valenciához hasonló katasztrófa, és azt sem, hogy pontosan hol. Az is bizonytalan, hogy a júniusi 2,6 fokos többlet október végén mekkora: a tenger augusztusban még tovább melegedett, ősszel viszont fokozatosan hűl.
Ami biztosan hasznos: a mediterrán eredetű esők hazánkban leggyakrabban ősszel és tavasszal érkeznek, sokszor egyszerre nagy mennyiségben. Emiatt javasolt kitisztítani az ereszcsatornát, a lefolyókat és a kert vízelvezető árkait, hogy el tudjon folyni a víz. A HungaroMet figyelmeztetéseit a met.hu oldalon járásokra lebontva követheted, a sárga, narancs és piros fokozat pedig azt jelzi, mennyire kell készülnöd. A narancs és piros riasztásnál a pincét, a garázst és a mélyen fekvő kertrészeket nézd meg elsőként.
Források: elespanol.com, wmo.int, ecmwf.int, majorcadailybulletin.com
