A modern hidak és épületek betonja jó esetben 50–100 évig bírja, utána javítani, erősíteni kell. Közben Rómában ma is ott áll a Pantheon kupolája, és a tengerbe épített ókori kikötőgátak is megvannak. Hosszú ideig senki nem értette pontosan, miért.
A választ egy amerikai kutatócsoport találta meg, és kiderült: a rómaiak betonja képes volt saját magát „meggyógyítani”. A felfedezés annyira ígéretes, hogy ma már az építőipar is kísérletezik vele.
Az MIT kutatói mit találtak?
A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) csapata Admir Masic vezetésével 2023-ban publikálta eredményeit. Régóta ismert volt, hogy a római betonban apró, fehér mészdarabkák vannak. Korábban ezeket hanyag keverés jelének tartották, a kutatók viszont kimutatták, hogy éppen ezek a kulcsai a tartósságnak.
A forró keverés titka
A rómaiak valószínűleg nem oltott meszet, hanem égetett meszet kevertek vulkáni hamuval és vízzel. Ez a reakció erős hőt termel, ezt nevezik forró keverésnek. A magas hőmérséklet miatt a mész nem oldódott fel teljesen, hanem kis csomókban maradt a masszában.
Így javítja önmagát a repedés
Amikor a betonban hajszálrepedés keletkezik, és víz jut bele, a víz eléri ezeket a mészdarabkákat. A mész feloldódik, majd kalcium-karbonát formájában újra kristályosodik, és kitölti a rést. A laboratóriumi kísérletekben a repedések nagyjából két hét alatt záródtak be maguktól, míg a modern beton mintáiban nyitva maradtak.
A laboratóriumban a római típusú beton repedései nagyjából két hét alatt maguktól bezáródtak, a modern betonéi nyitva maradtak.
Hirdetés
Pompeji is megerősítette
A feltevést később egy különleges lelet is alátámasztotta. Pompejiben, ahol a Vezúv 79-es kitörése szó szerint megállította az időt, egy félbehagyott építkezést találtak. Az ott előkészített nyersanyagok és a félkész falak pontosan azt mutatták, amit a kutatók vártak: a mészt valóban szárazon, a hamuval együtt keverték be.
Mi lesz ebből a mai építkezéseken?
A kutatók egy része már cégként is dolgozik azon, hogy a római elvet a modern cementgyártásba ültesse át. A cél olyan beton, amely kevesebb javítást igényel, tovább bírja, és ezzel a gyártás szén-dioxid-kibocsátása is csökkenhet. Spanyolországban Paolo Sabatini és cége, a DMAT szintén ezen az elven fejleszt új anyagokat. A beton egyébként a hétköznapokban is rejt meglepetéseket, például kevesen tudják, mire valók a járdák betongombjai.
via okdiario.com
