Aki fával fűt, annak télen hétről hétre gyűlik a hamu a vödörben. A legtöbben gondolkodás nélkül a kukába öntik, pedig a kertben hasznos lehet, ha tudod, hova szabad szórni és hova nem. A Gazdabolt.hu kertészeti cikke szerint a fahamu olyan, mint egy erős, természetes talajjavító. Épp ezért nem mindegy, mennyit és milyen növények alá kerül belőle.
Mi van a hamuban?
A keményfa hamujának nagyjából negyede, harmada kalcium, és kilogrammonként 50 és 100 gramm közötti káliumot is tartalmaz. A kémhatása erősen lúgos, a pH-ja 10 és 12 között van. Úgy viselkedik tehát, mint egy enyhe mésztrágya és egy káliumtrágya egyszerre.
Akiknek jót tesz
A hamu ott segít a legtöbbet, ahol a talaj savanyú. Lúgos hatása közelebb viszi a talajt a semlegeshez, a kálium és a kalcium pedig tápanyagot ad. A semleges vagy enyhén savanyú talajt kedvelő növények jól fogadják, ha mértékkel kapnak belőle.
Akiknek kifejezetten árt
Vannak növények, amelyek éppen a savanyú talajt szeretik, és ezeknek a hamu egyenesen káros. A cikk szerint ilyen az áfonya, a rododendron, a hortenzia, és a burgonya is. Ezek közelébe ne szórj hamut, mert a talaj lúgosodása rontja a fejlődésüket.
Mennyit szabad kiszórni?
Erősen savanyú talajon évente nagyjából 1,5, legfeljebb 2 kilogramm hamu jut 10 négyzetméterre. Ezt a mennyiséget is jobb két részletben kiszórni, egyszer ősszel, egyszer tavasszal. Laza, homokos talajon ennél kevesebb is elég. A komposztba is kerülhet belőle, de csak kis adagokban.
Aki a talaj kémhatásán mésszel javítana, annak ebben a cikkben összegyűjtöttük, mire figyeljen.
Ezt a hamut soha ne vidd a kertbe
Csak a tiszta, kezeletlen fa hamuja való a kertbe. A szén, a brikett, a pellet, a festett vagy impregnált fa és a ragasztott bútorlap hamuja olyan anyagokat is tartalmazhat, amelyeknek nincs helyük a talajban.
Forrás: Gazdabolt.hu
