A kerti hortenzia, a kenderpálma, a Red Robin korallberkenye, az angol levendula, a babérmeggy és a kamélia a brit Királyi Kertészeti Társaság (RHS) besorolásában a H5-ös csoportba tartozik. Ez azt jelenti, hogy nagyjából mínusz 10 és mínusz 15 fok között még átvészelik a telet, de ennél hidegebb éjszakákon már károsodhatnak, főleg szeles, nyílt helyen vagy cserépben. A fagyérzékeny mediterrán fajoknál tehát jóval szívósabbak, a teljes biztonsághoz viszont egy kemény magyar télen ez sem mindig elég.
A legérzékenyebb, már mínusz 5 és mínusz 10 fok között bajba kerülő növényeket, köztük a fügét, az olajfát és a rozmaringot egy korábbi összeállításunkban vettük sorra. Ez a cikk a következő lépcsőről szól: azokról a növényekről, amelyeket sokan teljesen télállónak hisznek, mert egy enyhe télen semmi bajuk nem lesz.
Ez is érdekelhetDecemberben is elültethető a fokhagyma, ha a talaj még nem fagyott átMiért számít a mínusz 15 fok Magyarországon?
Az RHS skálája brit kertekre készült, ahol a tenger közelsége miatt ritka a tartós, kemény fagy. A besorolás leírása szerint a H5-ös növények a szigetország nagy részén a zord teleket is átvészelik, de a nyílt, kitett helyeken és az északi, belső területeken már nem biztos, hogy bírják. Sok örökzöldnek ilyenkor megsérül a lombja, a cserépben tartott példányok pedig fokozott veszélyben vannak.
Nálunk a mínusz 15 fok nem ritkaság. A HungaroMet összesítése szerint az országos hidegrekord mínusz 35 fok, amelyet 1940. február 16-án mértek Miskolc-Görömbölytapolcán. A KSH állomási táblázata szerint Siófokon mínusz 32,2, Szegeden mínusz 29,1 fok volt a valaha mért legalacsonyabb érték, mindkettő 1942-ben. Egy átlagos télen ennyire nem hűl le a levegő, de a fagyzugokban, a völgyekben és a városszéli kertekben egy hidegebb hajnalon a hőmérő könnyen átlépi a mínusz 15 fokot.
A H5-ös besorolás nem azt jelenti, hogy a növény mínusz 15 fokon azonnal elpusztul, hanem azt, hogy ez alatt már nem lehet rá biztosan számítani.
Hogy egy adott növény mennyire szenved, azon is múlik, mennyi ideig tart a hideg, fúj-e közben a szél, és van-e hó a talajon. Egy rövid, szélcsendes éjszaka mínusz 16 fokkal hótakaró mellett általában kevesebb kárt okoz, mint több szeles, hótalan nap mínusz 12 fok körül.
1. Kerti hortenzia
A kerti hortenzia (Hydrangea macrophylla) az RHS adatlapja szerint H5-ös. A tő maga ritkán pusztul el, a gond inkább a virágokkal van. Ez a faj az előző évi vesszőkön hozza a virágait, a bimbók már ősszel ott ülnek a hajtások csúcsán. Ha egy kemény fagy ezeket elviszi, a bokor tavasszal kizöldül, de abban az évben alig vagy egyáltalán nem virágzik.
Ezért ősszel nem jó ötlet visszavágni. Az elszáradt virágfejek a téli hónapokban a bimbók fölött maradnak, és felfognak valamennyit a hidegből. Ha bizonytalan vagy abban, mikor és mennyit vághatsz vissza, a hortenzia metszéséről szóló cikkünkben részletesen leírtuk.
Kiültetett hortenziánál a tő köré húzott vastag réteg lomb, fenyőkéreg vagy szalma segít a legtöbbet. Mínusz 15 fok körüli előrejelzésnél a bokrot fátyolfóliával vagy jutazsákkal is körbetekerheted. Cserépben tartott példánynál a gyökérzet a gyenge pont, ott az edényt kell szigetelni, vagy a növényt fagymentes, világos helyre vinni.
2. Kenderpálma
A kenderpálma (Trachycarpus fortunei) a kertekben leggyakrabban látott pálma, és az RHS szerint H5-ös, vagyis a szívósabb pálmák közé tartozik. A fiatal, még alacsony példányok viszont érzékenyebbek, mint a kifejlett, vastag törzsű növények.
A pálma növekedési pontja a levélkorona közepén ül. Ha ez elfagy, vagy a beszoruló víz miatt elrohad, a növény nem hoz több új levelet, és lassan elpusztul. Kemény fagy előtt ezért a leveleket lazán összekötik felfelé, a koronát fátyolfóliával takarják, a törzset jutával vagy szalmával tekerik körbe. Nejlonfóliát ne tekerj rá szorosan, mert alatta megül a pára, és enyhébb napokon befülled a növény.














