Amikor a Szovjetunió 1970-ben elindította egyik legnagyratörőbb földtani kísérletét az északnyugat-oroszországi Kola-félszigeten, nem olajat vagy földgázt kerestek. A tudósok 15 kilométer mélyre akartak lejutni, hogy közvetlenül megvizsgálhassák a földkéreg addig elérhetetlen rétegeit.
Tartalomjegyzék
A legmélyebb lyuk, amit ember valaha fúrt
A Kola szupermély fúrás, más néven SG-3, végül 1989-ben érte el a 12 262 méteres mélységet. Ezzel a kutatók először vizsgálhattak közvetlenül olyan kőzeteket és viszonyokat, amelyekről addig csak közvetett módszerekkel tudtak.
Hogy ez mekkora teljesítmény, azt egy összehasonlítás mutatja meg a legjobban:
| Mi? | Mélység vagy magasság |
|---|---|
| Kola szupermély fúrás | 12 262 m |
| Mariana-árok legmélyebb pontja | kb. 11 000 m |
| Mount Everest | 8 849 m |
| Hranicei-szakadék (Csehország) | becslések szerint 800-1000 m |
Vagyis ha a Mount Everestet fejjel lefelé beleállítanánk a lyukba, még mindig több mint három kilométer hiányozna az aljáig. A lyuk közben alig 23 centi széles, egy nagyobb tányér is eltakarná.
Amire senki nem számított
A fúrás több meglepetést is hozott. A kutatók új ismereteket szereztek a kőzetek rétegződéséről, a mélyben húzódó kiterjedt repedésekről és a folyadékok jelenlétéről. A spanyol AS lap szerint az egyik legnagyobb meglepetés az volt, hogy olyan mélységben is víz volt, ahol a tudósok egyáltalán nem számítottak rá.
Több kilométer mélyen kétmilliárd évnél is idősebb, egysejtű élőlényekből származó mikrofosszíliákat találtak. A mélyben fekvő kőzetek ráadásul likacsosabbak és kisebb sűrűségűek voltak, mint gondolták.
A hőség állította meg őket
A legnagyobb akadály a forróság lett. A számítások szerint 12 kilométer körül nagyjából 100 fokra lehetett számítani, ehelyett mintegy 180 fok fogadta a fúrót. Ilyen hőségben a kőzet másképp viselkedett, mint ahogy a mérnökök tervezték, és a fúrás egyre nehezebbé vált.
A 15 kilométeres célt így sosem érték el. A magas hőmérséklet és a műszaki nehézségek miatt a munka ellehetetlenült, és a projektet az 1990-es évek elején leállították.
A „pokolba vezető kút” legendája
A fúrás körül később az egyik legismertebb városi legenda is kialakult. Eszerint a szovjet tudósok mikrofont engedtek le a lyukba, és emberi sikolyokra emlékeztető hangokat rögzítettek. Innen kapta a fúrás a „pokolba vezető kút” nevet. Az AS szerint ez csak legenda, amelyet főleg szenzációhajhász lapok és néhány amerikai rádióállomás terjesztett el.
Mit hagyott maga után a fúrás?
A fúrás valódi jelentősége sokkal földhözragadtabb, mint a legenda. Kiderült, hogy a kontinentális kéreg mélyebb rétegei sokkal összetettebbek, mint azt a korábbi elméleti modellek sejtették, és az itt gyűjtött adatok a mai kutatásokat is segítik. Azóta hosszabb fúrások is készültek az olajiparban, de azok ferdén haladnak, függőleges mélységben a Kola-fúrás máig rekorder. A helyszínt azóta elhagyták.
A föld mélye más helyeken is tartogat meglepetéseket. Nemrég egy robot rekordmélységbe jutott a Hranicei-szakadékban, az Antarktiszon pedig egy gleccser alatt rejtőző ősi világra bukkantak.
Források: Wikipedia, via sita.sk
