Ha Magyarország legmagasabb pontját, a Kékest négyszer egymásra raknánk, akkor is csak nagyjából ott tartanánk, ahol a dél-afrikai Mponeng aranybánya legmélyebb járatai húzódnak. Ez a világ legmélyebb bányája, ha a felszíntől mérjük. Emberek dolgoznak itt nap mint nap, olyan körülmények között, amit a legtöbbünk el sem tud képzelni.
Tartalomjegyzék
Hol van ez a bánya?
A Mponeng Dél-Afrikában, Gauteng tartományban található, Johannesburgtól nem messze nyugatra. A Witwatersrand-medence része, ahonnan a világ eddig kitermelt aranyának jelentős része származik. A bánya 1986-ban indult, eredetileg Western Deep Levels 1-es akna néven. Mai nevét 1999-ben kapta. Sokáig az AngloGold Ashanti működtette, 2020-ban a Harmony Gold vette meg nagyjából 200 millió dollárért, ami mai árfolyamon kb. 65 milliárd forint.
Mennyire mély?
A legmélyebb részek nagyjából 3,8-4 kilométerrel a felszín alatt vannak, és a tervek szerint még tovább, 4,2 kilométer fölé is lemennek. A bányászoknak a műszak elején több mint egy órába telik, mire liftekkel és járatokon át eljutnak a legmélyebb munkahelyekre.
| Hely | Mélység |
|---|---|
| Mponeng aranybánya, Dél-Afrika | kb. 4 km |
| A Kékes magassága | 1014 m |
| A mecseki uránbánya legmélyebb pontja | kb. 1,15 km |
| A szovjet Kola-fúrás (csak fúrólyuk, ember nem jutott le) | 12,2 km |
A Kola-fúrás mélyebb volt, de az csak egy keskeny lyuk volt a földben. Ahová ember le is megy és ott dolgozik, abban a Mponeng a csúcstartó.
66 fokos kőzet, jéggel hűtött levegő
Minél mélyebbre megyünk, annál melegebb a Föld belseje. A Mponeng legmélyebb pontjain a kőzet hőmérséklete eléri a 66 fokot. Ilyen hőségben ember nem tudna dolgozni, ezért a bánya hatalmas hűtőrendszert üzemeltet. A felszínen jégpépet, vagyis apró jégkristályokkal teli vizet készítenek, és ezt szivattyúzzák le a mélybe. A jég a járatokban lévő levegőt 30 fok alá hűti.
A bányászok így is nehéz körülmények között dolgoznak: szűk járatok, por, zaj, magas páratartalom. A mélységgel a kőzet nyomása is nő, ami kőomlásokat és földrengésszerű kőzetmozgásokat okozhat. 2020 márciusában egy ilyen szeizmikus esemény három ember halálát okozta.
Mennyi aranyat hoznak fel?
A bánya naponta több mint 5400 tonna kőzetet bont ki. 2023-ban 7449 kilogramm aranyat termeltek, tonnánként átlagosan 8,4 gramm aranytartalom mellett. Vagyis egy tonna kőzetből nagyjából egy jegygyűrűnyi arany jön ki, és ezért kell ilyen elképesztő mennyiségű kőzetet a felszínre hozni.
A becslések szerint a bánya a 2020-as évek végéig, nagyjából 2029-ig marad termelésben.
Élet ott, ahol nem kellene lennie
A Mponeng nemcsak a bányászat miatt híres. 2008-ban kutatók a bánya mélyén, kilométerekkel a felszín alatt, a kőzetrésekben lévő vízben egy addig ismeretlen baktériumot találtak. Teljesen fény és oxigén nélkül él, az energiát a kőzetben zajló kémiai folyamatokból nyeri. A Desulforudis audaxviator nevet kapta, a névadó Jules Verne Utazás a Föld középpontja felé című regénye volt, ahol egy titkos latin felirat ezt üzeni: „bátor utazó”.
És egy félmaraton a föld alatt
Hogy mennyire különleges hely ez, azt egy 2017-es eset is mutatja. Egy ecuadori futó a bánya járataiban teljesített egy félmaratont, ezzel a világ egyik legmélyebben lefutott versenytávja lett.
Nézd meg, milyen odalent
A Mponeng azért is lenyűgöző, mert megmutatja, meddig képes elmenni az ember egy fémért, amit aztán ékszerként viselünk vagy széfben őrzünk. Minden egyes gyűrű mögött tonnányi kőzet, órákon át tartó leereszkedés és egy jéggel hűtött, 66 fokos világ áll.
Forrás: Wikipedia: Mponeng Gold Mine, Guinness World Records
