November első két napján régen, nagyszüleink idejében a magyar falvakban nem dolgoztak az emberek. Az őszi munkáknak eddigre már vége volt, a termések javarészt már be voltak takarítva, a krumpli a pincében, a szőlő leszüretelve. A föld még megmunkálható lett volna ilyenkor, azonban a gazda mégsem ment ki. A hagyomány szerint ilyenkor a halottaknak járt a csend és a figyelem ilyenkor arra irányult.
Halottak hete
A Magyar Néprajzi Lexikon „mindenszentek” szócikke szerint a november 1-jei egyházi ünnephez a halottakra való emlékezés szokásai és hiedelmei kapcsolódnak, a másnapi halottak napjával együtt. A lexikon azt is rögzíti, hogy azt a hetet, amelybe a halottak napja esik, halottak hetének nevezték.
A munkáról egyértelműen fogalmaz a lexikon, ugyanis a munkát ebben az egy hétben általában tiltották, hogy a halottak nyugalmát ne zavarják meg. Egyes vidékeken a tilalom nem csak a két ünnepnapra, hanem az egész halottak hetére kiterjedt. November 1. ma is munkaszüneti nap Magyarországon, így a hosszú hétvégén a legtöbb család ma is a temetőben, a rokonoknál tölti az időt. A régi falvakban azonban nem csak a hivatal és a bolt zárt be, hanem az udvaron, a kertben és a konyhában is tiltott volt a munka.
Mit nem volt szabad megtenni ilyenkor?
A Múlt-kor összefoglalóját idéző hazai cikkek szerint a parasztság körében a halottak hetén nem volt szabad földet művelni, mosni, meszelni és káposztát sózni. A tilalmak mögött hol a halottak nyugalma, hol nagyon is gyakorlati félelmek álltak. A régi újságokban fennmaradt, az Arcanum-adatbázisból előkeresett tájegységi adatok még pontosabban megmondják, mitől tartottak.
| Tiltott munka | A hagyomány szerinti következmény |
|---|---|
| Mosás (Csallóköz) | a kimosott ruha megsárgulhat |
| Meszelés (Csallóköz) | férgek lepik el a házat, ezért elhalasztották |
| Földmunka (Szlavónia) | keléses lesz, aki dolgozik |
| Káposzta besózása | a savanyúság meglágyul |
| Munka általában | megzavarná a halottak nyugalmát |
A kimosott ruha november elején, nedves, hideg időben napokig száradt a padláson vagy a konyhában, a frissen meszelt fal sem kötött rendesen. Hogy a tiltás ebből a tapasztalatból is táplálkozott-e, azt a források nem mondják meg, de a háziasszonyok jól tudták, mikor nem éri meg mosóteknőt állítani. A káposzta besózása ráadásul épp az őszi hónapokra esett, a hordót sok helyen ilyenkor töltötték meg, így ennek a munkának a halasztása komoly szervezést kívánt a háztartástól. Vagy elvégezték még előtte, vagy már csak a halottak napi hét után tudták ezt megtenni.
Az éjszakára megterített asztal
A munka szünetelt, a konyhában viszont készültek. A lexikon szerint ünnepi étkezés után éjszakára a család halottainak is terítettek, mert a hiedelem szerint ezen az éjszakán a halottak kikelnek sírjukból. A Jász-vidékről, Jászdózsáról fennmaradt adat szerint égve hagyták a lámpát, hogy a hazatérő halottak otthon körül tudjanak nézni. A szegényekre is gondoltak. A néprajzi lexikon szerint a koldusokat az alkalomra készült cipóval, rétessel ajándékozták meg. Szegeden ennek külön neve is volt, kóduskalácsnak hívták, a Gyimes-völgyben pedig így szólt a mondás: „Halottak napjára főzünk, sütünk cipókat, odaadjuk avval, hogy a hóttaké.”
Harangszó minden halottért
A sírok rendbetétele, virággal díszítése a lexikon szerint az egész nyelvterületen általános volt, ahogy a gyertyagyújtás is a halottak lelki üdvéért. Göcsejben a harang is személyes volt: a lexikon szerint ott mindenki annyi verset harangozott, ahány halottja volt. A sírokra ma is leginkább krizantém kerül, cserépben vagy vágott virágként. Délvidéki falvakban a gyertyákból jósoltak. Zentán az a hiedelem élt, hogy akinek a gyertyája a leghamarabb leég, annak a halálát várták a legkorábbra, Csantavéren pedig az esőből próbálták kiolvasni a következő év halálozásait.
A faluban való ügyintézés is ehhez a naphoz igazodott
A mindenszentek nem csak az emlékezés napja volt, ugyanis a lexikon szerint egyes falvakban hagyományosan ekkor választottak bírót, ekkor újították meg a tanácsot, és ilyenkor fogadták a cselédeket a következő évre. Az ünnep így a gazdasági év egyik fordulópontja is lett: a mezei munka véget ért, és hivatalosan is elkezdődött a téli időszak.
Ha majd a hosszú hétvége után mégis kimennél még egy kicsit tevékenykedni az őszi kertbe, akkor november eleje még jó idő a tulipánhagymák elültetésére, amíg a talaj nem fagyott át. Így jövő tavasszal majd kellemes látványt nyújtanak az éppen kihajtó tulipán hagymák.
Forrás: mek.oszk.hu
