Kiveszed a szárítóból a kedvenc ingedet, és úgy néz ki, mintha egy hétig a fiók alján gyűrődött volna. Reggel hét óra, a vasalódeszka valahol a kamraajtó mögött, indulásig pedig alig maradt idő. Erre a helyzetre ajánl egy régi, mostanában újra felkapott háztartási trükköt az osztrák Vienna.at: néhány jégkocka a dobba, egy rövid, meleg menet, és a ráncok nagy része kisimul. A lap szerint a gép nagyjából öt-tíz percig fut, vagyis a tíz perc inkább felső határ.
Így csináld lépésről lépésre
A trükk mögött egyszerű fizika van. A meleg dobban a jég megolvad, a víz elpárolog, és a gőz ugyanazt teszi a pamutszálakkal, amit a vasaló gőzölője: fellazítja őket. Közben a dob forog, a ruha lebeg, a gyűrődések szépen kiengednek.
- Tedd a gyűrött ruhát a szárítóba. Egy-két ingnél, pólónál vagy blúznál működik a legjobban, a dugig töltött dob nem ide való.
- Dobj mellé egy maréknyi jégkockát. Az ír Irish Examiner életmódrovata szerint kis adaghoz két-három kocka is elég.
- Állítsd a gépet magas hőfokra, a Vienna.at kifejezetten magas hőmérsékletet javasol.
- Indítsd el öt-tíz percre. Ha a gépeden van időre állítható szárítás, azt válaszd, így pontosan tudod, meddig megy.
- A menet végén rögtön vedd ki a ruhát, és akaszd vállfára, amíg még langyos.
Áramban ez szinte semmi. A Vattenfall összesítése szerint a jobb kondenzációs szárítók évente 500-560 kWh körül fogyasztanak, az uniós energiacímke pedig évi 160 szárítással számol. Egy teljes, kétórás menet így 3,5 kWh körül van, a tízperces rövid kör durván 0,3 kWh. A nagyjából 36 Ft/kWh-s rezsicsökkentett árral ez kb. 10 forint egy alkalomra.
Mikor nem működik, és mire figyelj?
A Vienna.at maga is óvatos: az erősen gyűrött darabokhoz és a nehéz anyagokhoz, például a lenhez, többnyire marad a vasaló. A jég ott segít igazán, ahol a ráncok frissek és könnyű a szövet: pamuting, póló, blúz.
Mielőtt bármit bedobsz, nézd meg a kezelési címkét. Ha a négyzetben lévő kör át van húzva, a ruha nem mehet szárítógépbe, és ez a jégtől sem lesz másképp. Gyapjúpulóveren, selyemblúzon gyakran ezt a jelet találod. A gyapjú a meleg dobban könnyen összemegy, a selyemnek pedig a kíméletes kezelés való, nem a forró forgatás.
A túltöltés a másik buktató. Az Irish Examiner szerint teli dobban a trükk alig hat, mert a gőz nem jut el minden darabhoz, és a ruhák egymást gyűrik. A kapacitás kilóban megadott szám, de egy simításra szánt menetnél inkább a szabad forgás számít, hasonlóan ahhoz, ahogy egy 7 kilós mosógépnél sem mindegy, mennyire tömöd meg a dobot.
Napi rutinnak sem ideális. Minden plusz menet áram, és a farmer vagy a vastag vászonnadrág ettől nem lesz vasalt hatású.
Kondenzációs vagy hőszivattyús: nem mindegy, melyikbe dobod
A Vattenfall adatai szerint a kondenzációs szárítók 70-80 fokon dolgoznak, a hőszivattyúsak csak 50-60 fokon. A melegebb dobban a jég gyorsabban olvad és párolog, ott az öt-tíz perc reálisabb. Hőszivattyús gépnél lassabban indul a gőzképződés, ott valószínűleg hosszabb menet kell ugyanahhoz az eredményhez, és a gép eleve hosszabb ciklusokra van tervezve.
Mindkét típusnál a jégből lett víz ugyanoda kerül, ahová a ruhából kiszáradó nedvesség: a kondenzvíz-tartályba vagy a lefolyóba. Ha a tartály már majdnem tele, előtte ürítsd ki.
A legbiztosabb forrás mégis a saját géped kézikönyve. Sok újabb szárítón van gyári gőzös, frissítő vagy vasaláskönnyítő program, amit pont erre terveztek, és a gyártó tesztelte. Ha a kézikönyv kifejezetten tiltja, hogy vizes tárgyat tegyél a dobba, hagyd ki a jeget, és válaszd azt a programot.
Ha a jég után maradt pár makacs ránc a gallérnál, nem kell elővenni az egész vasalási hadműveletet. Egy gyors kör a deszkán is rövidebb, ha előtte alufóliát teszel a vasalódeszka huzata alá. A gallért és a mandzsettát vasald először, a többit a jég már elintézte.
Forrás: vienna.at
