A lengyel „füstégő” egy kerámialapokból álló betét, amelyet a kályha vagy a kazán tűzterébe szerelnek: visszatartja a füstöt, levegőt kever hozzá, és újra a lángba vezeti, hogy az elégetlen gázok is elégjenek. A gyártó kevesebb füstöt és 30-40 százalékkal kevesebb tüzelőt ígér, csakhogy van egy részlet, amely miatt ezt a számot óvatosan kell kezelni.
A találmány nem most született. A lengyel sajtó most újra felkapta, de a kwidzyni feltaláló, Marian Strzelczyk már 2017-ben arról beszélt a lengyel lapoknak, hogy szabadalmaztatta a füst elégetésére szolgáló égőjét, amelyet a saját cége forgalmaz. A fűtési szezonban, a magas tüzelőárak mellett érthető, hogy a téma újra sokakat érdekel.
Ez is érdekelhetA mosogatógép-öblítő többre képes, mint gondolnád: 7 meglepő felhasználási trükkHogyan működik a füstégő?
A gyártó leírása szerint a tűztérbe szerelt lap egy terelőként működik: megakadályozza, hogy az első égéskor keletkezett füst azonnal a kéménybe távozzon. A visszatartott füst oxigént kap, majd visszaszívódik a parázs fölé, és a forró égéstérben a gázok is elégnek. A gyártó szerint a magas hőmérséklet és a megfelelő levegőellátás miatt a tüzelőanyag száraz lepárlása, vagyis pirolízise megy végbe, így a kéményből nem látszik füst, a hőcserélőn pedig nem rakódik le kátrány és korom.
Maga az elv nem új, és fizikailag megáll. Amikor a fa vagy a szén felmelegszik, először éghető gázok szabadulnak fel belőle, és ezek adják a lángok nagy részét. Ha nincs elég levegő vagy elég magas hőmérséklet, ezek a gázok égetlenül távoznak: ez a füst, a korom és a kátrány. A korszerű kályhák is erre építenek, csak náluk a gyárilag tervezett másodlagos levegő-hozzávezetés gondoskodik az utóégésről.
A füst nem más, mint elégetlenül távozó tüzelőanyag: amit a kéményen kiengedsz, azért is fizettél.
Magyarországon a legismertebb példa erre a faelgázosító kazán. Ebben a felső tűztérben a fa oxigénszegény környezetben gázosodik el, és a gázok egy alsó, kerámiával bélelt égéstérben, külön levegő hozzáadásával égnek el. Ugyanaz a fizika, mint a lengyel betétnél, csak a kazán eleve erre van tervezve, és a gyártónak be is kell mérnie.
Miért kell óvatosan kezelni az ígért megtakarítást?
Ez a válasz a cikk elején ígért részletre: a 30-40 százalékos megtakarítás a gyártó saját állítása. A cég mostani honlapja nem hivatkozik mérési jegyzőkönyvre vagy tanúsítványra, csak annyit ír, hogy a kibocsátás az uniós ökotervezési követelményeken belül maradhat. Árat és pontos beszerelési feltételeket sem közöl, és azt sem, mely kazánokhoz nem ajánlott.
A lengyel INNPoland 2017-es cikke szerint a feltaláló akkor egy lengyel energetikai intézet tanúsítványára hivatkozott, a felhasználói visszajelzések viszont vegyesek voltak. Volt, aki szerint a lap nagyon elkoszolódott, más csalódottan a pénzét kérte vissza. A cég egyik képviselője azzal magyarázta a lassú terjedést, hogy egy lobbi áll az útjában, bizonyítékot azonban nem mutatott.
A téma Lengyelországban azért ennyire érzékeny, mert a lengyel városok téli szmogja Európa-szerte ismert, és a lakossági szén- és fatüzelés az egyik fő oka. Krakkó 2019 szeptemberétől teljesen betiltotta a szén és a fa elégetését a háztartási kályhákban, más települések átállási határidőket szabtak. Egy olcsó, utólag beszerelhető betét ígérete ezért sokaknak vonzó alternatívának tűnik a kazáncseréhez képest.
Ettől a betét még működhet bizonyos kazánokban, de egy régi, rosszul szabályozott vagy nedves fával etetett kályhában a megtakarítás jelentős része egyszerűen abból jönne, hogy a tüzelés javul. Ezt viszont utólagos betét nélkül is el lehet érni.
Mit jelent ez itthon?
A téma Magyarországon sem elméleti. Az Agrárminisztérium „Fűts okosan!” kampánya szerint a kisméretű szálló por kibocsátásának közel 70 százaléka a lakossági fűtésből származik, vagyis jóval nagyobb részben, mint az iparból. A kampány fő üzenetei közé tartozik az is, hogy a hulladék égetése tilos és veszélyes.
Ha a kályhád füstöl, az első lépés nem egy új betét, hanem a tüzelőanyag ellenőrzése. A nedves fa energiájának egy része a víz elpárologtatására megy el, a tűz hidegebb lesz, és több füst keletkezik. Hogy honnan ismered fel a száraz tűzifát a repedt bütüjéről, arról részletesen írtunk.
A második lépés a gyújtás. A szlovák és magyar nyelvű tájékoztató szórólapok is a felülről gyújtást ajánlják: a vastagabb hasábokra kerül a vékony gyújtós, és a tetején gyullad meg a rakás, miközben a tűztér összes levegőnyílása nyitva van. Így a fa felülről lefelé ég, és kevesebb füst távozik, mint az alulról, papírral gyújtott tűznél. A többi gyakori hibát a fával fűtés 7 hibájáról szóló cikkünk sorolja fel.
Ezt se hagyd ki: 9 dolog, amit soha ne dobj a kályhába, még akkor sem, ha jól ég
Kapcsolódó cikkeink
Mielőtt bármit beszerelnél a kályhába
A tűztérbe utólag beépített elem megváltoztatja a füstgáz útját és a huzatot, ezért egy ilyen átalakítás előtt egyeztess a kéményseprővel. A rosszul húzó kályha nemcsak füstöl, hanem szén-monoxidot is visszanyomhat a lakásba, ezért a fatüzelésű helyiségben a szén-monoxid-érzékelő helye sem mindegy.
A legolcsóbb fűtéskorszerűsítés gyakran nem egy alkatrész, hanem a száraz fa és a jól beállított levegő.
Aki régi, sokat füstölő kazánnal fűt, annak a hosszabb távú megoldás a korszerű, ökotervezési követelményeknek megfelelő kazán vagy kályha lehet. Az uniós szabály a szilárd tüzelésű helyiségfűtő kályhákra 2022. január 1-je óta vonatkozik, és többek között a porkibocsátásra és a szezonális hatásfokra ír elő határértéket. Ezekben a gyártó tervezte meg és mérette be az utóégetést, így a megtakarítás és a kibocsátás nem ígéret, hanem bevizsgált adat. Ha a tüzelőanyag cseréjén gondolkodsz, a pelletnél olcsóbb alternatíváról is írtunk.
Források: palnikdymu.pl, innpoland.pl, hermanottointezet.hu
Következő cikk
Ez a világ legveszélyesebb fája: úgy néz ki, mint az alma, de még alatta állni sem szabadElolvasom ›















