Egy zsúfolt étteremben, ahol mindenki beszél, észre sem vesszük, hogy egyre hangosabban szólunk. Ezt a reflexet Lombard-effektusnak hívják, Étienne Lombard francia fül-orr-gégész írta le 1909-ben. Egy idei kutatás szerint a Gibraltári-szoros pilótabálnái is pontosan ezt csinálják, csak náluk a háttérzajt a hajók okozzák.
Mit mértek a kutatók?
A dán Aarhusi Egyetem és spanyol, portugál, brit és amerikai kollégáik tapadókorongos jeladókat helyeztek a bálnák hátára, amelyek a hangokat és a mozgást is rögzítették. A terepmunka 2012 és 2015 között zajlott, a jeladók nagyjából egy nap után leváltak és a felszínre úsztak. Összesen 23 állatot jelöltek meg, közülük 18 bálna 1336 hívását elemezték részletesen. Az eredmények idén májusban jelentek meg a Journal of Experimental Biology folyóiratban.
A bálnák átlagosan fél decibellel emelték a hangjukat minden egy decibelnyi plusz zajra. A hívás típusától függően ez 0,11 és 0,87 decibel között változott. A rövid, magas hangoknál jobban ment, a mély, nagy távolságra szóló hívásoknál viszont alig tudtak hangosabbak lenni, ezek a kutatók szerint már közel járhattak a fizikai határukhoz.
Miért baj ez?
Mert a pilótabálnák az életüket a csoportban élik. Együtt keresik a táplálékot, közösen vigyáznak a borjakra, és figyelmeztetik egymást a veszélyre. Frants Havmand Jensen, a tanulmány szerzője, az Aarhusi Egyetem víz alatti akusztikusa szerint a növekvő zaj lényegében csökkenti azt a távolságot, ahonnan az állatok még hallják egymást, így nehezebb megtalálniuk egymást.
A Gibraltári-szoroson évente több mint 60 ezer hajó halad át, a legkeskenyebb pontján nagyjából 14,5 kilométer széles. A kutatók erős hajózaj idején kevesebb hívást rögzítettek, ami arra utalhat, hogy a bálnák néha el is hallgatnak.
Bálna vagy delfin?
A pilótabálna valójában delfin. Magyar neve hosszúszárnyú gömbölyűfejű-delfin, és a delfinfélék családjába tartozik. Az amerikai NOAA adatai szerint 5,8-7,6 méter hosszúra nő, 1,3-2,3 tonnás lehet, a nőstények legalább 60 évig élnek. Anyák vezette csoportokban él, jellemzően 20-100 állattal.
Globálisan nem veszélyeztetett faj, a Gibraltári-szorosban élő állomány viszont külön, genetikailag is elkülönülő populáció, amely kevesebb mint 250 állatból áll, és a Nemzetközi Természetvédelmi Unió regionális értékelésében a kritikusan veszélyeztetett kategóriába került. Egy 2016-os tanulmány szerint a 2006-2007-es vírusjárvány után öt év alatt 26 százalékkal csökkent a létszámuk.
Más állatok is így tesznek?
Igen, a Lombard-effektust sok fajnál kimutatták a fürjtől a denevéreken át a beluga bálnáig. A kardszárnyú delfinek egy 2009-es kutatás szerint minden decibelnyi zajra egy decibellel hangosabbak lettek, vagyis kétszer olyan jól alkalmazkodtak, mint a mostani pilótabálnák. 2010-ben az északi simabálnáknál is igazolták ugyanezt.
A hajózaj csökkentésére már vannak szabályok. A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet 2023-ban új irányelveket fogadott el a víz alatti zaj mérséklésére, az Európai Unió pedig 2022-ben határozott meg először határértékeket a tengeri zajterhelésre. Aki a budapesti Magyar Természettudományi Múzeumba látogat, egy 1896-ban az Atlanti-óceánon fogott bálna csontváza alatt sétál be, és jól érzékelheti, mekkora állatokról van szó.
Forrás: illvit.no
