Képzeld el, ahogy frissen szerelt abroncsokkal gurulsz ki a szervizből, aztán otthon lehajolsz a kerékhez. A futófelületen és az oldalfalon apró, puha gumitüskék állnak ki, mintha az abroncs borostás lenne. Októberben, a téligumi-szezonban sokan most találkoznak velük először közelről, és a kérdés is ilyenkor jön elő: hiba, díszítés, vagy valami haszna van?
A válasz a gyártósoron keresztül vezet. Az angol szakirodalom vent spew néven ismeri ezeket a szálakat, szó szerint szellőzőkiöntésnek fordítható, de használják rájuk a sprue nub, a nibs és a nippers kifejezést is.
Hogyan keletkeznek a gumiszálak?
A Toyo gumigyártó ausztrál oldala lépésről lépésre leírja a folyamatot. Az abroncs először úgynevezett zöld gumiként készül el: formára van hozva, de még nincs rajta mintázat és felirat, és nincs kikeményítve. Ezt a nyers abroncsot egy fémformába teszik, ahol hő és nyomás hatására a gumi kitágul, és kitölti a forma minden zugát. Közben levegő szorulhat a gumi és a forma fala közé, a buborékok pedig megakadályoznák, hogy a mintázat és a felirat tisztán kirajzolódjon.
Ezért a formán apró szellőzőfuratok vannak. A fölösleges nyomás ezeken távozik, a kiáramló levegő pedig kis mennyiségű lágy gumit is magával visz a lyukakba. Ez a gumi a furatban megszilárdul, és amikor az abroncsot kiveszik a formából, vékony szálként rajta marad. A Motor1 autós portál összefoglalója hozzáteszi, hogy a furatok száma, helye és mérete abroncsonként és gyártási eljárásonként eltér, ezért nem minden gumin ugyanannyi a szál.
Hannah Ferle, a Continental kerékpárabroncs-termékmenedzsere az Escape Collectivenek elmondta, hogy a mikroszellőzőkre a vulkanizálás miatt van szükség. Bonyolult mintázatú, sok éllel és bütyökkel készülő gumikon több a csapda a levegőnek, így több szál is keletkezik, a sima profilú abroncsok jóval tisztábban jönnek ki a formából.
Jobban tapad tőlük az új gumi?
Nem, ez a legelterjedtebb tévhit velük kapcsolatban. A Motor1 egyértelműen fogalmaz: a szálak nem javítják a tapadást, nem csökkentik az útzajt, és az abroncs teljesítményére sincsenek hatással. A Toyo úgy írja, hogy a gyártás befejezése után semmilyen funkciójuk nincs.
A futófelületen lévő szálak nagy részét a Toyo leírása alapján már a gyártás során lenyírják, ami mégis marad, az az úttal érintkezve hamar lekopik. A váll és az oldalfal szálai viszont sokáig megmaradnak, mert ezek a részek nem dörzsölődnek az aszfalthoz. Levágni őket nem kell, a gyártók nem írják elő. Aki a látvány miatt mégis megszabadulna tőlük, annak a Toyo azt tanácsolja, hogy ollót és pengét ne használjon, inkább kézzel húzza le őket.
Mit árulnak el a gumi koráról?
A gyártási időről a szálak semmi biztosat nem árulnak el. Jelenlétük csak annyit jelez, hogy az abroncsot még nem sokat használták. Egy évekig raktáron állt gumin is ott lehetnek. A kort az oldalfalon lévő DOT-kód utolsó négy számjegye adja meg: az első kettő a gyártási hetet, a második kettő az évet jelöli.
A kopást sem a szálak, hanem a mintázatmélység méri. Magyarországon a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet személyautón legalább 1,6 milliméteres mintázatmélységet ír elő a teljes futófelületen, az oldalfalon lévő TWI jelzés pedig azt jelöli, hol található a barázdákban a kopásjelző dudor. Ha az abroncs addig kopott, csere jön. Téli felkészülésnél egyébként nem csak a gumi kerül elő a garázsban: a kannában tárolt benzin és a fagyos reggeleken bederesedő visszapillantó tükrök is ilyenkor adnak feladatot.
Források: toyotires.com.au, motor1.com, escapecollective.com
