Októbertől egyre gyakrabban látsz cinegét, vörösbegyet vagy verebet az ablakpárkányon. Van, akinek erről a nagyszülei mondásai jutnak eszébe, és nem mindig a vidámabbak.
A régi falusi hit tényleg sokat foglalkozott az ablakhoz érkező madárral. A magyar néprajzi gyűjtésekben ezek a motívumok térnek vissza:
- A Magyar Néprajzi Lexikon halálmadár szócikke szerint a kuvik megjelenése vagy hangja szerencsétlenséget, halált jelentett, és ha a halálmadár a házra szállt, a háznál lévő betegre vagy egy családtagra gondoltak.
- Egyes vidékeken a háromszori kuvikolást is halálhírnek vették.
- A vajdasági Egyházaskéren gyűjtött adatok arról szólnak, hogy a halált jelző madár odaszállt az ablakhoz, vagy lendületesen nekiszállt az üvegnek.
- Az ablakhoz más hiedelem is kötődött: haláleset után kinyitották, hogy az eltávozó léleknek szabad útja legyen.
Ezek a hiedelmek a régi paraszti világ halálhoz kapcsolódó szokásrendjének részei voltak. Néprajzi értékük van, előrejelző erejük nincs.
Mit mond a madarász?
Teljesen mást. Az ablakpárkányra szálló madarat a természetes viselkedése hozza oda, és az évszakból elég jól kitalálható, mi a célja.
Miért jönnek közelebb ősszel és télen?
A hidegben a kisebb énekesmadaraknak a nap nagy részében enniük kell, hogy kibírják az éjszakát. A rovarok elfogynak, a magvak egy része betemetődik, ezért a cinegék, a vörösbegy és a verebek minden lehetséges táplálékforrást bejárnak. A házak fala melegebb, a párkányon morzsa, a kiskertben magvas gyom akad.
Egy párkányra szálló cinege tehát egyszerűen keresgél.
Miért kopogtat a madár az üvegen?
Ez a jelenség főleg tavasszal, a költési időszak elején jellemző. A hím madarak ilyenkor erősen védik a területüket, és az ablakban vagy az autó visszapillantójában a saját tükörképüket riválisnak nézik. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) közleménye nyomán a sajtó arról is beszámolt, hogy egy sásdi fehér gólya napokig támadta a tükörképét, és több ablakot be is tört.
A „vetélytárs” sosem adja fel, ezért a madár akár végkimerülésig harcolhat. Közben nem táplálkozik rendesen, és megsérülhet.
Miért csapódnak neki az ablaknak?
Az üveg a madárnak láthatatlan: vagy átlát rajta, és a túloldali fát, eget látja, vagy a tükröződést nézi valódi tájnak. Az MME ezt a madarakat érő egyik leggyakoribb civilizációs ártalomnak tartja. Magyarországi országos számot nem közöl, az amerikai becslések viszont jól jelzik a nagyságrendet: a Utah Állami Egyetem ismeretterjesztő anyaga közel 600 millió, egyes kutatói becslések alapján akár 988 millió üvegnek ütköző madárral számol évente az Egyesült Államokban.
Így teheted biztonságossá az ablakot
A legbiztosabb megoldás az MME javaslata alapján a szúnyogháló: kívülről felszerelve megszünteti az ütközést, és a rovarokat is kint tartja.
Ha nincs háló, a matrica akkor működik, ha sűrű. Egy-két darab semmit sem ér. Az amerikai ajánlás kb. 5 centiméteres sorközzel és 10 centiméteres oszlopközzel helyezi el a csíkokat vagy pöttyöket, kívül az üvegen. Léteznek UV-tartományban látható mintás fóliák is, ezeket a madár érzékeli, te alig.
A ragadozómadár-sziluett az MME tapasztalatai alapján nem megbízható védelem az ütközés ellen.
Az etető helye is számít. Az ajánlás az, hogy az ablakhoz egy méteren belül vagy kilenc-tíz méternél messzebb kerüljön. Közelről a madár nem tud nagy sebességet felvenni, ha megriad, távolról pedig nem az ablak felé menekül. Ha a téli etetést most kezded, a téli madáretetés alapszabályait is nézd át, mert a rossz eleség többet árt, mint a semmi.
Ha egy madár a tükörképével harcol, a tükröződést kell megszüntetni: világos függöny, kívülről ragasztott csíkok, autónál a visszapillantó behajtása egy-két napra.
Előfordul, hogy egy madár nekicsapódik az ablaknak, és kábultan ül a párkányon. Ilyenkor ne simogasd. Tedd egy szellőzőlyukas dobozba, vidd csendes, sötét helyre, és egy-két óra múlva szabadban engedd el. Ha nem tér magához, keress vadmentőt.
A párkányra szálló madár nem üzen semmit. Csak éhes, vagy éppen nem tudja, hogy az üvegben ő maga néz vissza rá.
Források: mme.hu, mek.oszk.hu, extension.usu.edu
