Egy buszmegálló mellett összegyűrt szórólap fekszik a földön. Valaki lehajol, felveszi, és bedobja a pár lépésre álló kukába. A legtöbben ezt egyszerű rendszeretetnek tartják, a szociálpszichológia azonban évtizedek óta egészen mást vizsgál ebben a helyzetben: azt, hogy a tiszta vagy szemetes környezet milyen üzenetet hordoz a következő járókelő számára.
A kutatások nem arról szólnak, milyen ember az, aki lehajol. Arról szólnak, mi történik utána.
Egy parkolóház és egy vidámpark
Robert Cialdini, Raymond Reno és Carl Kallgren 1990-ben megjelent tanulmánya ma is a téma egyik alapműve. Az első kísérletben egy kórház melletti parkolóházban a visszatérő autósok szélvédőjére szórólapot tettek. A parkolóház egyszer tiszta volt, máskor szándékosan teleszórták papírral, és egy beépített segítő néha a szemük láttára dobta el a saját lapját.
Az eredmény egyértelmű lett. Szemetes környezetben az emberek 41 százaléka dobta a földre a szórólapot, tisztában csak 11 százalék. Amikor a segítő a teleszórt parkolóban dobta el a papírt, 54 százalékra ugrott az arány, a tiszta parkolóban viszont ugyanez a jelenet 6 százalékra vitte le, mert a magányos szemetelő éppen azt tette feltűnővé, hogy itt ez nem szokás.
Egy másik kísérletben egy vidámpark ösvényén mérték ugyanezt. A teljesen tiszta úton 18 százalék szemetelt, ahol egyetlen eldobott szórólap feküdt, ott csak 10 százalék. A kutatók a negyedik kísérletben a szétszórt szemetet kupacokba söpörték, és ez a látható „itt valaki rendet rak” jelzés is csökkentette a szemetelést.
Graffiti, bevásárlókocsik, egy öteurós boríték
A holland Kees Keizer, Siegwart Lindenberg és Linda Steg 2008-ban a Science folyóiratban közölt kísérletsorozatot Groningenből. Egy bevásárlóutca melletti sikátorban a kerékpárok kormányára reklámszórólapot erősítettek. Amikor a fal tiszta volt, a biciklisek 33 százaléka dobta el a lapot a földre. Amikor a falat összefirkálták, 69 százalék.
Egy szupermarket parkolójában ugyanez történt a bevásárlókocsikkal. Ha nem álltak szanaszét visszavitetlen kocsik, az autósok 30 százaléka szemetelt, négy otthagyott kocsi mellett 58 százalék.
A legmeglepőbb kísérletben egy postaládából kilógó borítékot hagytak, amelynek ablakán át látszott egy öteurós bankjegy. Tiszta postaládánál a járókelők 13 százaléka vitte el, összefirkált ládánál 27, szemetes környezetben 25 százalék. A szerzők következtetése az volt, hogy egy szabály látható megsértése más szabályok megszegését is valószínűbbé teszi.
Közel 10 ezer ember, 130 helyszín
P. Wesley Schultz és munkatársai 2013-ban az Environment and Behavior folyóiratban egy jóval nagyobb, terepen végzett megfigyelést közöltek. Az Egyesült Államok 130 közterületén 9757 embert figyeltek meg, és azt rögzítették, hova kerül a kezükben lévő hulladék. A szemétkidobások 17 százaléka végződött a földön, és ezek nagyjából 81 százaléka szándékos volt, nem pedig véletlen elejtés.
A számokból jól látszik, mi számít. Ahol már sok szemét volt, ott többen szemeteltek. A kuka távolsága erős hatású volt: 9 lábon (kb. 3 méteren) belül 12 százalék, 60 láb (kb. 18 méter) felett már 30 százalék dobta el a hulladékot. A cigarettacsikkeknél 65 százalék volt az arány. A szerzők a megelőzés egyik alaplépéseként a már ottlévő szemét eltakarítását javasolták.
Mit jelent ez a hétköznapokban?
A négy kutatás együtt arra utal, hogy egy hely tisztasága nem csak esztétikai kérdés. Aki felveszi és kidobja az eldobott papírt, csökkenti azt a jelet, amit a következő arra járó lát, és a mérések szerint ez a jel valóban befolyásolja a viselkedést. Cialdiniék későbbi, 1993-as munkája azt is leírta, hogy amikor az emberek figyelmét arra irányították, hogy a szemetelést a többség helyteleníti, az tiszta és szemetes környezetben egyaránt visszafogta a szemetelést.
Ebből szokás lett Svédországban is. A plogging nevű mozgalmat Erik Ahlström indította 2016-ban Stockholmban: futás közben szedik össze a szemetet, a név a svéd „plocka upp” (felszedni) és a jogging összevonása. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja 2018-ban már több mint negyven ország résztvevőiről írt.
Magyarországon a szemetelés nem csak illemkérdés. A szabálysértési törvény 196. paragrafusa köztisztasági szabálysértésnek minősíti, ha valaki települési hulladékot engedély nélkül közterületen helyez el. Erre pénzbírságot lehet kiszabni, amelynek általános legkisebb összege a törvény mostani szövegében 6500 forint, főszabályként 200 ezer forintos felső határral.
A takarítás ára is kézzelfogható. A Magyar Közút 2024 októberében egyetlen országos szemétszedési napon 55 tonna hulladékot gyűjtött össze az utak mentéről, és a közútkezelő évente nagyjából 1 és 1,5 milliárd forintot költ az út menti szemét eltakarítására.
Kapcsolódó cikkeink
Közösségi formában is van rá lehetőség. A TeSzedd! önkéntes szemétszedési akciót tavasszal, a Föld napja körüli héten rendezik, a gyűjtőzsákot és a kesztyűt a szervezők adják, a megtelt zsákokat pedig az állami hulladékgazdálkodási társaság szállítja el. A program népszerűségét jelzi, hogy 2016-ban már több mint százezer önkéntes jelentkezett.
Egy szórólap felvétele néhány másodperc, a hatása viszont a kísérletek alapján a következő arra járón is mérhető.
Források: umich.edu, calstate.edu, nationalgeographic.com
