„Úgyis tudja mindenki, melyik a mi házunk.” Ezt sokan mondják, amikor szóba kerül a lekopott vagy soha fel sem csavarozott házszámtábla. A szomszédok valóban tudják. A mentő, a futár vagy egy másik városból érkező szerelő viszont nem, és sok önkormányzat rendeletben írja elő, hogy a számnak kint kell lennie.
A kötelezettséget nem egy országos táblaszabvány rögzíti. A települések jellemzően a saját, a közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló rendeletükben írják elő, az önkormányzati törvény felhatalmazása alapján. Ezért a bírság összege, a kiszabás módja és a részletek is helyenként mások.
Mennyi lehet a bírság a gyakorlatban?
Három nyilvános példa jól mutatja, mennyire eltérhetnek a számok. Székesfehérvárról a 444 írt 2023-ban a város felhívása alapján, Orosháza és Szegvár rendelete pedig a települések honlapján olvasható.
| Település | Helyszíni bírság | Közigazgatási bírság | Mit kér a szabály? |
|---|---|---|---|
| Székesfehérvár | legfeljebb 50 000 Ft | legfeljebb 150 000 Ft | a tábla beszerzését, kihelyezését, cseréjét és pótlását |
| Orosháza | erre a pontra nem egyértelmű | legfeljebb 150 000 Ft | a kihelyezést, a karbantartást és a pótlást |
| Szegvár | 10 000-50 000 Ft | 10 000-200 000 Ft | a kihelyezést, ha a tulajdonos felhívás ellenére sem teszi meg |
A 200 ezer forint tehát felső határ, nem az az összeg, amit egy elfelejtett tábla miatt elsőre kiszabnak. A szegvári rendelet szövege ezt jól mutatja: ott akkor sérti valaki a szabályt, ha felhívás ellenére sem helyezi el a táblát, és a lehetséges következmények között a figyelmeztetés is szerepel. Ha mégis bírság lesz belőle, azt 30 napon belül kell befizetni, kérésre legfeljebb hat havi részletben.
A saját településed szabályát a Nemzeti Jogszabálytár önkormányzati rendeletei között találod meg: a település nevére és a „közösségi együttélés” kifejezésre keresve általában az első találatok között van. Ha ott nincs házszámról szóló pont, a polgármesteri hivatal meg tudja mondani, szerepel-e ilyen előírás más rendeletben.
Kinek a dolga, és hova kerüljön a tábla
A rendeletek a tulajdonost nevezik meg. Bérelt háznál ez elsősorban a bérbeadó feladata, de a bérlőnek is megéri szólni, hiszen ő várja a futárt és szükség esetén a mentőt. Székesfehérvár felhívása azt is leírta, hol a helye: az utcafronti kerítésen vagy az épület közterületre néző homlokzatán, olyan ponton, ahol az utcáról látszik.
Pontos méretet, színt vagy magasságot a vizsgált rendeletek nem írnak elő, a „látható” szó a gyakorlatban mégis sokat kizár. Nem látható a szám, ha egy tuja vagy a kapu fölé nőtt borostyán eltakarja, ha sötét táblán sötét a felirat, és ha a ház előtt nincs semmilyen fény. Ha festés előtt áll a ház, a homlokzat színénél a településképi szabályokat is nézd meg, és ehhez igazítsd a tábla színét, hogy a szám kiüssön a falból.
Éjszaka a legtöbb tábla egyszerűen eltűnik. Ha a bejáratnál már van lámpa, néha elég egy kicsit máshová tenni: egy jó szögben felszerelt mozgásérzékelős lámpa a kaput és a házszámot is bevilágítja, amikor valaki megáll előtte.
Miért kéri a mentőszolgálat is?
A HVG 2023-ban megszólaltatta az Országos Mentőszolgálat szóvivőjét, Győrfi Pált, aki elmondta, hogy a GPS nem mindig pontos, a többlakásos címeken pedig sok időbe telik megtalálni a jó bejáratot, mert gyakran a lépcsőház betűjele is hiányzik. Becslése szerint évente több tízezer olyan eset lehet, ahol a keresgélés perceket visz el, és ezek a percek számíthatnak.
A mentőszolgálat a postai szolgáltatóval közösen ezért két egyszerű dolgot kért: legyen kint a házszám, és a kapucsengő mellett legyen ott a lakók neve. Társasházban ehhez jön a lépcsőház betűjele is, mert a mentő sokszor ott veszít időt.
Mi a teendő, ha átszámozzák az utcát?
Előfordul, hogy nem a tábla hiányzik, hanem a szám változik, például ha egy utcát rendeznek vagy egy telket új közterülethez sorolnak. A címeket a jegyző kezeli és rögzíti a központi címregiszterben, a 345/2014. (XII. 23.) kormányrendelet alapján. A lakók dolga ilyenkor kevesebb, mint sokan gondolják.
Pákozd erről szóló tájékoztatója szerint az új lakcímkártyát a kormányhivatal állítja ki és postán küldi el, illetékmentesen. A személyi igazolványt nem kell cserélni, a forgalmi engedély cseréje nem kötelező, az ingatlan-nyilvántartásban pedig a földhivatal hivatalból vezeti át a változást. A közműszolgáltatóknál viszont csak a szerződő fél jelentheti be az új címet, ezt tehát magadnak kell intézned, és ha a címen cég székhelye van, azt a cégbíróságnál kell bejelenteni, illeték nélkül.
Pákozdon arra is kérték a lakókat, hogy a régi táblát legalább egy évig hagyják kint, piros átlós áthúzással, az új mellett. Más településen a jegyző adhat ettől eltérő útmutatást, a gyakorlatban viszont ez a megoldás sokat segít, amíg a térképes alkalmazások és a futárcégek rendszere is frissül.
Kapcsolódó cikkeink
Ha most mész ki megnézni a kaput, a tábla mellett a postaládát is ellenőrizd: a név és a házszám ott is legyen olvasható. A levélszekrénynek egyébként saját története van, például az, hogy miért piros nálunk a postaláda, míg a németeknél sárga.
Források: Szegvár rendelete, Pákozd tájékoztatója
