Kelet-Szibériában, Batagaj település közelében tátong a világ legnagyobb ismert permafroszt-beszakadása. A helyiek csak az alvilág kapujaként hívják, a tudományos neve Batagaj-megaroskadás, a köznyelvben pedig Batagajka-kráterként vált ismertté. Valójában ez nem egy kráter, hanem egy olyan hegyoldal, amelyből évtizedek óta folyamatosan olvad ki a fagyott talaj.
Nem egy meteorit, hanem az ember indította el
A beszakadás nagyjából 660 kilométerre északra fekszik Jakutszktól. A Sussexi Egyetem összefoglalója szerint az 1940-es és 1960-as évek között kivágták a területen az erdőt, és lánctalpas járművekkel is járták a lejtőt. Ez az erdőirtás megsértette azt a növénytakarót, amely nyáron árnyékolta és szigetelte a fagyott talajt. Az 1960-as és 1980-as évek között egy vízmosás vágódott mélyen a permafrosztba, amelyből az 1990-es évekre óriási roskadás lett. A szakirodalom ezt a jelenséget visszafelé haladó olvadásos roskadásnak (retrogressive thaw slump) hívja.
Ez is érdekelhetLeengedtek egy műszert a világ legmélyebb kék lyukába, és 420 méter után sem érte el az aljátA Reuters angol nyelvű videója a növekvő Batagajka-kráterről:
A Batagaj-megaroskadás nem becsapódás nyoma, hanem egy fagyott hegyoldal, amely évtizedek óta olvad.
Évente egymillió köbméterrel lesz nagyobb
A legfrissebb részletes mérést Alekszandr Kizjakov, a Moszkvai Állami Egyetem kutatója és munkatársai közölték a Geomorphology folyóiratban 2024 márciusában. A csapat terepi megfigyeléseket, drónos és műholdas felméréseket, valamint 3D-s földtani modellt kombinált.
Az eredmények szerint:
- a roskadás szélessége 2014-ben még körülbelül 790 méter volt, 2023-ra elérte a 990 métert;
- a nagyjából 55 méter magas leszakadó fal évente átlagosan mintegy 12 métert hátrál;
- a mélyedés évente nagyjából egymillió köbméterrel bővül;
- az 1970-es évek óta összesen mintegy 35 millió köbméter jég és üledék mozdult el.
A legfrissebb felmérés szerint a terület meghaladja a 87 hektárt. A kutatók számítása szerint eddig mintegy 169 500 tonna szerves szén szabadult ki a fagyott talajból, ami évente 4000-5000 tonnát jelent.
A gyors növekedés oka a talaj összetétele, ugyanis a környék permafrosztjának nagyjából 80 százaléka jég. Amikor a nyári napsütés éri a csupasz falat, a jég megolvad, a felette lévő üledék pedig lecsúszik a mélyedés aljára. Így mindig újabb fagyott réteg kerül a felszínre, és minden olvadási szezonban végbemegy ez a folyamat.
Egy 2016-os mérés még 69 hektáros területet és helyenként évi 30 méteres falhátrálást rögzített. A kutatók szerint az 1980-as évek óta semmi nem utal arra, hogy a roskadás lassulna. A mélyedés belsejében a régi permafrosztból már csak vékony, nagyjából egy-két méteres réteg maradt.
Legalább 650 ezer éves jég a falban
A leszakadó fal egy természetes földtani archívum. Julian Murton, a Sussexi Egyetem geológusa és nemzetközi csapata négy különböző kormeghatározási módszerrel vizsgálta a rétegeket. A homokszemcsék lumineszcenciás vizsgálata és a jégékek klór-36 izotópos mérése egybevágó eredményt adott.
A Quaternary Research folyóiratban megjelent tanulmány szerint az alsó, jégben gazdag réteg legalább 650 ezer éves. Ez Eurázsia legidősebb ismert permafrosztja. A fagyott talaj túlélt több meleg interglaciális időszakot is, köztük egy mintegy 420 ezer évvel ezelőtti, a mainál jóval melegebb és nedvesebb szakaszt.
Az alsó jégréteg legalább 650 ezer éves, Eurázsia legidősebb ismert permafrosztja.
A falból kiolvadó üledék ősi élőlények maradványait is a felszínre hozza. A kutatók mamutcsontokat, lemmingmaradványokat, növényeket és ősi DNS-t találtak. 2018-ban egy kipusztult lófaj, a lénai ló nagyjából két hónapos csikójának szőrrel és bőrrel együtt megőrződött tetemére bukkantak. Az állat a becslések szerint mintegy 40 ezer éve pusztult el.
Mekkora a mérete?
Egy szabványos, 105 x 68 méteres futballpálya területe 7140 négyzetméter. A 87 hektáros Batagaj-megaroskadásba így nagyjából 120 futballpálya férne el egymás mellett. A 990 méteres szélesség majdnem pontosan egy kilométer, a fal magassága pedig egy 18-20 emeletes panelházéval vetekszik.
Miért figyelik ennyire a klímakutatók
Az amerikai óceán- és légkörkutatási hivatal (NOAA) 2019-es sarkvidéki jelentése szerint az északi permafroszt-régió mintegy 17,8 millió négyzetkilométert foglal el, ez Magyarország területének csaknem 190-szerese. A talajában 1460-1600 milliárd tonna szerves szén rejlik, nagyjából kétszer annyi, mint amennyi jelenleg a légkörben van.
Amíg a talaj fagyott, ez a szén biztonságban van. Olvadáskor viszont a mikrobák lebontják a szerves anyagot, és szén-dioxid, oxigénszegény, vizes közegben pedig metán kerül a levegőbe. Ez tovább melegíti a légkört, ami még több olvadást okoz. Batagaj ennek a folyamatnak az egyik leglátványosabb, szabad szemmel követhető példája.
Kapcsolódó cikkeink
Az északi fagyott talajokban nagyjából kétszer annyi szén van, mint a mai légkörben.
Magyarországon is volt permafroszt
A Pannon-medence fagyékeit és a talaj fagy okozta gyűrődéseit, az úgynevezett krioturbációs jelenségeket vizsgálták. A homokkal kitöltött ékek kora 22 200 és 15 700 év közé esik. A szerzők szerint az évi középhőmérséklet akkoriban legalább 15 fokkal lehetett alacsonyabb a mainál, és a medence északi, északnyugati részén összefüggő vagy szakaszos permafroszt húzódhatott.
Az olvadó jég máshol is régi titkokat ad vissza: Grönland északi részén kétmillió éves DNS került elő az üledékből, egy norvég jégmezőből 1700 éves gyapjútunika bukkant fel, a melegedés miatt pedig egy 3000-4000 éves gleccser teljesen eltűnt.
Batagaj fala így egyszerre őrzi a múlt jégkorszakainak emlékét és mutatja meg, milyen gyorsan változik ma a fagyott északi táj.
Források: Geomorphology (Kizyakov et al., 2024), University of Sussex, Quaternary Research (Murton et al.), Live Science, Popular Science, USGS, Smithsonian Magazine, NOAA Arctic Report Card 2019, Boreas (Fábián et al.)
