Ezért kell lerázni a havat a tujákról és a fenyőkről

A Brit Columbiai Egyetem meteorológiai tananyaga szerint a frissen hullott hó sűrűsége 30 és 300 kilogramm között változik köbméterenként. Ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy egy négyzetméternyi, 10 centis hóréteg tehát 3 kilogrammot is nyomhat, de 30 kilogrammot is, attól függően, mennyi víz található benne. A tuják és a fenyők ágai az utóbbit nehezen viselik, így javasolt a hóréteget a lehető legrövidebb időn belül leverni az ágakról.

A nedves, tapadós hó nehéz

A száraz, porhó könnyű, és a szél is lefújja az ágakról. A nedves, tapadós hó viszont megül a tűleveleken, és a terhe órák alatt nőhet. A német Wikipedia hóról szóló szócikke szerint a megülepedett, nedves hó sűrűsége már 300 és 500 kilogramm között jár köbméterenként.

Ez is érdekelhetÉpítész: nedvesedés esetén ragasszunk néhány napra egy darab alufóliát a falra

Az Iowai Állami Egyetem kertészeti szaktanácsadó szolgálata szerint a több törzsű örökzöldek, például a borókák és a tuják a legérzékenyebbek. A hó súlya alatt az ágaik szétnyílnak, a koronájuk szétesik, a gyenge ágak pedig letörhetnek. A lombhullató fák közül a puha fájú fajokat, például a szibériai szilt és az ezüstjuhart sorolják a veszélyeztetettek közé.

A nedves hó sűrűsége akár tízszerese is lehet a könnyű porhóénak, ezért egy tapadós havazás után az örökzöldek ágai különösen nagy terhet viselnek.

Így verd le a havat a növényekről:

1. A havat egy sima seprűvel söpörd le az ágakról, vagy óvatosan rázd meg az ágat.
2. Mindig alulról felfelé dolgozz, és felfelé söpörj, mert a lefelé irányuló mozdulat letörheti a már meghajlott, megterhelt ágat.
3. A járdáról vagy a kocsibeállóról ellapátolt nedves havat és jeget ne dobd a cserjékre és a fiatal fákra.
4. A jeges ágakat ne ütögesd seprűvel vagy gereblyével, a jeget hagyd a napon elolvadni.
5. A lehajlott ágat ne próbáld erővel visszahajtani, legfeljebb támaszd alá, hogy tovább ne hajoljon.

Az örökzöldekről a havat mindig alulról felfelé söpörd, mert a lefelé irányuló mozdulat letörheti a megterhelt ágat.

Mikor ne nyúlj hozzá?

Amikor az ágon jég található ugyanis ilyenkor nagyon törékeny, így ebben az esetben a rázás és a seprű többet árt, mint használ. Az iowai szakértők szerint a nagy, jeges fák közelébe sem tanácsos menni, mert a nagy ágak váratlanul leszakadhatnak és súlyos sérülést okozhatnak. A meleg vagy forró vizes locsolás a növényt is károsíthatja, így ezt a módszert is kerüld.

A laza kötözés sokat segíthet

A szétnyílásra hajlamos tujákat a havazás előtt szélesebb anyagcsíkkal, régi harisnyával vagy rugalmas zsinórral lazán össze lehet fogni, így a korona kúp alakú marad, és a hó könnyebben lecsúszik róla. Vékony drótot ne használj, mert bevághat a kéregbe. A kötést tavasszal, a nagy havazások elmúltával vedd le, mert a bent felejtett kötés megfojthatja az ágat. Az egyetem szerint a meghajlott, de ép ágak hetek vagy hónapok alatt maguktól is visszaállhatnak, a letört ágakat pedig a tél végén, biztonságos körülmények között vágd vissza a fő ágig vagy a törzsig.

A tuja a hazai kertekben igen gyakori és a szorosan ültetett, magasra nőtt sövények egy nagy havazás után könnyen kiszélesednek. Az örökzöldek a téli szárazságtól is szenvednek, ezért a decemberi öntözésükről is írtunk. Az első hó előtti kerti teendőket egy tízpontos listában gyűjtöttük össze, és azt is megírtuk, melyik öt díszcserjét ne metszd meg ősszel.