Falun mindenki tudja, hogy a kakas akkor kukorékol, amikor hajnalban világosodni kezd. A szomszéd kakasa viszont gyakran még vaksötétben, négy óra körül rákezd, jóval az első fénysugár előtt. Van azonban olyan kakas is akik napközben is kukorékol: egy autó fényszórója, egy ajtócsapódás vagy egy másik kakas hangja is megszólaltathatja. A Nagoyai Egyetem két kutatója, Simmura Cujosi és Josimura Takasi ezért úgy döntött, hogy kiveszik a kakasokat a természetes fényviszonyok közül, és megnézik, mi marad a hajnali kukorékolásból.
A kísérletben nem érzékelhették a kakasok a hajnalt
Az első két hétben ugyanis a kutatásban résztvevő kakasok egy zárt szobákban éltek, ahol tizenkét órán át világos volt, tizenkét órán át pedig sötét. A madarak a mesterséges „napfelkelte” előtt nagyjából két órával kezdtek kukorékolni, pontosan úgy, ahogy egy udvaron is szoktak. Ezután jött a döntő rész: a fény két hétig egyetlen percre sem változott, végig ugyanaz a halvány világítás maradt. A kakasok ennek ellenére minden nap ugyanabban az időben rákezdtek, nagyjából 24 óránként, mintha a fejükben járna egy ébresztőóra. Ahogy teltek a napok, ez az ütemezés lassan elcsúszott, mert külső fény nélkül a belső órájuk már nem tudott mihez igazodni.
Ez is érdekelhet9 dolog, amit nagy valószínűséggel még nem hallottál a mustárról és a ketchuprólAz eredményt a Current Biology című lap közölte 2013-ban. A kutatók szerint a hajnal előtti kukorékolást a madár saját, cirkadián órája irányítja, nem a pirkadat. A fény és a zajok ettől még kiválthatnak kukorékolást a nap bármelyik szakában, azonban ez a válasz is a belső órától függ: a kakasok kora reggel reagáltak a legerősebben a külső ingerekre.
A mesterséges éjszakai fény más élőlényeket is összezavar, ezért egyre több helyen figyelnek rá: van, ahol egy egész sziget lekapcsolja ősszel a lámpákat a madarak miatt.
Egymás után kukorékolnak
Aki hallott már több kakast egy faluban, észrevehette, hogy az első kukorékolásra a többiek sorban válaszolnak, mintha végigfutna egy hullám az utcán. Ugyanez a kutatócsoport 2015-ben a Scientific Reports folyóiratban arról számolt be, hogy ennek a sorrendnek is nagyon szigorú rendje van. Négy kakas megfigyelésekor mindig a rangsor élén álló madár szólalt meg elsőként, utána következett a második, a harmadik és a negyedik.
A legérdekesebb az volt, hogy a domináns kakas kezdési ideje napról napra változott, az alárendeltek azonban mindig közvetlenül csakis utána kezdtek el kukorékolni. Vagyis a saját belső órájukat félretették, és megvárták a főnököt. Amikor a kutatók kivették a csoportból a rangelső kakast, a második helyezett vette át a szerepét, és ő nyitotta a reggelt. Az alárendelt kakasok nem azért hallgattak, mert nem tudtak volna kukorékolni: fény- vagy hanginger hatására ugyanannyiszor szólaltak meg, mint a vezér.
A tyúkudvarban rangsor van: az alárendelt kakasok megvárják, amíg a domináns kakas megszólal, és csak utána kukorékolnak.
A kukorékolás tehát elsősorban üzenet. A kakas ezzel jelzi, hogy ez az ő területe, és a többi kakas is ebből tudja, hol húzódnak a határok. A tyúkudvar rangsora, a híres csipkedési sorrend ugyanígy dönti el, ki eszik elsőként és ki melyik ülőrúdon alszik. A szárnyasok esti szokásai egyébként a vadmadarakéhoz is hasonlítanak: arról, hogy hogyan alszanak a kerti madarak a hideg téli éjszakákon, külön írtunk.
A kukorékolás velük születik
A kakas hangja minden nyelven más. Angolul cock-a-doodle-doo, németül kikeriki, japánul ko-ke-kok-kó, nálunk kukurikú. A kutatók kiemelik, hogy a kakas a kukorékolást nem tanulja, hanem veleszületett, a madárdallal vagy az emberi beszéddel ellentétben. A japán csoport ezért a kakast mintának tekinti arra, hogyan irányítják a gének az állatok hangadását.
Ha a kertben valaki a madarak hajnali hangjára figyel, a kakas mellett sok mást is hall. A rigó és a vörösbegy már a világosodás előtt énekel, a varjak is korán mozgolódnak: arról, mit jelent, ha varjak gyűlnek az udvaron, egy korábbi cikkünkben olvasható.
A kakas hajnali hangja körül egyébként törvényt is hoztak. Franciaországban 2021-ben a parlament a vidéki örökség részévé nyilvánította a kakaskukorékolást, a tehénkolompot és a trágyaszagot, miután egy Oléron szigeti kakas, Maurice hajnali hangja miatt országos vita robbant ki a falusiak és a nyaralók között..
Források: Cell Press / ScienceDaily: Putting the clock in ‘cock-a-doodle-doo’ (2013), Nagoya University ITbM / EurekAlert: Social ranking in roosters affects order of crowing (2015), Scientific Reports: The highest-ranking rooster has priority to announce the break of dawn, Telex: Törvényi védelmet kap Franciaországban a lószarszag (2021)
Következő cikk · kertvar.hu
A finnek nem törölgetik el a tányért: a mosogató fölötti szekrény évtizedek óta elvégzi helyettükElolvasom ›
