Angliában az ingatlanvásárlók egy része kimondottan tart egy növénytől. Ha a kertben vagy a szomszéd telek szélén japánkeserűfű nő, a bank bekérheti a kezelési tervet, a vevő visszaléphet, az eladó pedig akár perbe is keveredhet, ha elhallgatta. Ezt az invazív növényt a 19. században dísznövényként hozták be Európába, ma pedig a világ száz leginkább inváziós faja között tartják számon. Magyarországon is megtalálható, és nagy ütemben terjed.
Mi miatt ennyire nehéz megszabadulni tőle?
A japánkeserűfű Kelet-Ázsiából származik, Japánban vulkánok oldalán, a kihűlt láva és a vulkáni hamu között él. Nyáron két méter fölé nő, üreges, bambuszra emlékeztető, vörösen pettyezett szára és széles, kerekded levelei vannak. Télen a föld feletti része elhal, a gyöktörzse azonban a földben él tovább, és tavasszal elképesztő sebességgel újra megújult erővel kihajt.
Ez is érdekelhet9 dolog, amit nagy valószínűséggel még nem hallottál a mustárról és a ketchuprólA gondot a növény gyöktörzse okozza leginkább. A Telexnek nyilatkozó szakértők szerint akár egy egycentis szárdarabból is képes újra kihajtani, és egy kutatást végző csoport 2022-ben arról írt, hogy egy mindössze 7 grammos gyöktörzs darab is új növényt hozhat, amennyiben található rajta szárcsomó. Egyes állományok ugyanazon a helyen akár 130 évig is fennmaradnak.
Egy mindössze 7 grammos gyöktörzsdarabból is új növény nőhet, ha van rajta szárcsomó.
Hogyan lett belőle ingatlanügy Angliában?
A Királyi Kertészeti Társaság (RHS) szerint a japánkeserűfű 1850 körül került be Nagy-Britanniába. Az 1981-es brit vadvédelmi törvény szerint bűncselekmény a vadonban elültetni vagy terjedését segíteni, a kiásott gyöktörzs és a vele szennyezett föld pedig ellenőrzött hulladéknak számít, amelyet csak erre kijelölt lerakóba lehet elhelyezni.
A japán keserűfűtől való félelem a 2000-es években az ingatlanpiacra is átterjedt. A brit felmérők szakmai szervezete, a Királyi Felmérőintézet (RICS) 2012-ben bevezette az úgynevezett hétméteres szabályt: ha a növény hét méteren belül volt egy épülettől vagy a telekhatártól, a hitelezők jellemzően csak kezelési terv mellett adtak jelzálogot. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy a vevők hitelkérelmeit elutasították, a házak ára esett, egyes eladások pedig az utolsó pillanatban hiúsultak meg. Egy jogászi összefoglaló szerint egy háztulajdonos a brit vasúti pályahálózat üzemeltetőjétől is kártérítést kapott, mert a vasúti töltésről átterjedt növény miatt nem tudta eladni az ingatlanát.
Valóban veszélyt jelent a házakra?
A kutatások szerint sokkal kevésbé, mint amekkora hírverést kap. A brit alsóház tudományos és technológiai bizottsága 2019-es jelentésében túlzottan óvatosnak nevezte a brit megközelítést, és megjegyezte, hogy más országok hitelezői nem kezelik ilyen szigorúan a növényt. A hétméteres szabályt „nyers eszköznek” nevezték, és arra kérték a felmérőket, hogy dolgozzanak ki árnyaltabb, bizonyítékokon alapuló módszert.
Az új RICS-útmutató 2022. március 23-án lépett életbe. Eszerint a gyöktörzs valószínű terjedése inkább három méter, mint hét, és a felmérőknek a távolság helyett azt kell értékelniük, mekkora kárt okoz a növény. Négy kategóriát vezettek be: az A esetén látható kárt okoz az épületben, a B esetén a kert használatát akadályozza, a C esetén jelen van, de nem okoz gondot, a D pedig azt jelenti, hogy a szomszéd telken nő, a határtól három méteren belül. Az útmutató szerint a növény ritkán okoz szerkezeti kárt egy ép épületben.
Az angliai felmérők ma már nem a távolságot, hanem a ténylegesen okozott kárt nézik, ha a ház közelében japánkeserűfű nő.
A 2022-es brit útmutató a hétméteres szabályt eltörölte, és a távolság helyett a tényleges kárt értékeli.
Magyarországon is ennyire veszélyes?
A Botanikai Közlemények egy 2016-os összefoglalója szerint a Kárpát-medencéből 1923-ban jelezték először a japánkeserűfű elvadulását, Magyarországról az 1920-as évek óta vannak adatok róla. A 20. század végére az ország több részén meghonosodott, különösen az Északi-középhegységben és a Dunántúlon. Egy 2018-as felmérésben a hazai természetvédelmi kezelők a 12. legnagyobb kárt okozó növénycsoportként jelölték meg az óriáskeserűfű-fajokat. A víz viszont nagyon is segíti a terjedését: a patakok a letört hajtásokat és a gyöktörzs darabokat messzire elsodorják, és ott új állomány indulhat fejlődésnek ezáltal.
A japánkeserűfű azonban nincs egyedül, ugyanis több más idegenhonos növény is gondot okoz a kertekben, és ezek közül néhányat nálunk is tilos elültetni. Erről ebben a listában gyűjtöttük össze, és azt is megírtuk, mikor jelenthet fel miatta a szomszéd.
Aki japánkeserűfüvet talál a telkén, ezt javasolt tennie:
- a levágott szárat és a kiásott gyöktörzset ne tegye a komposztba, és ne szórja szét a kertben;
- ne vigyen el földet arról a részről, ahol a növény nő, mert a gyöktörzsdarabokkal együtt a növényt is viszi;
- kaszáljon rendszeresen, és a levágott részeket gyűjtse össze;
- ne ültessen a kertbe olyan dísznövényt, amely gyöktörzzsel vagy tarackkal terjed, amíg nem ismeri a természetét; néhány népszerű virágot a kertészek szerint is jobb távol tartani a kerttől.
Azonban az erdészet egy ideje arra kéri a kerttulajdonosokat, hogy ne ültessenek el egy bizonyos gyorsan növő fát, amely szintén kiszorítja az őshonos növényeket.
Kapcsolódó cikkeink
Források: RICS Property Journal: Japanese knotweed, new guidance comes into effect (2022), Which?: Are mortgage lenders overly cautious about Japanese knotweed? (2019), RHS: Japanese knotweed, Warners Solicitors: Japanese knotweed and house sales, Rightmove: Getting a mortgage on a property with Japanese knotweed, Irwin Mitchell: Do you have, or can you see, Japanese Knotweed at your property?, Békésiné Kallenberger et al.: Adventív Fallopia taxonok, Botanikai Közlemények (2016), Telex: Szép ez a gyom, de megkeseríti annak az életét, aki meg akar szabadulni tőle (2021), Vaseková et al.: Distribution and management of Fallopia japonica in Slovakia and Austria, Biosystems Diversity (2022)
