Amikor télen befagynak a tavak azt láthatjuk, hogy a szélén tőkés récék és sirályok ácsorognak a jégen, csupasz lábbal, órák óta egy helyben. Ha egy ember mezítláb állna így tíz percig, az már komoly fagyási sérülést okozna számára. A madarakon viszont semmi nem látszik, és mintha mi sem történt volna, órákkal később ugyanazokkal a lábakkal tipegnek tovább.
A titok nem az, hogy a madár lába meleg marad, inkább pont, hogy fordítva történik minden. Ugyanis hagyja kihűlni, csak nem egészen fagypontig. A Cornell Egyetem madártani laboratóriuma szerint az énekesmadarak lábujjainak felszíne a hideg napokon alig van fagypont fölött, miközben a testük belsejében 38 fok fölötti hőmérséklet mérhető. A récéknél és sirályoknál ez a különbség még nagyobb, a testük magja 40 fok körül van.
Ez is érdekelhetKevesen ismerik, pedig ez lehet a világ egyik legszebb kilátása: ilyen a Baoquan-szurdok felülről – videó!Egy hőcserélő a lábszárban
A lábba futó artériák és a lábból visszatérő vénák a madár lábszárában nem külön utakon haladnak, hanem szorosan egymás mellett, sok helyen egy artériát több véna is körbevesz. A szívből érkező meleg vér így útközben átadja a hőjét a mellette visszafelé áramló hideg vérnek. Mire az artériás vér leér a lábfejbe, már alig melegebb a jégnél, a felfelé tartó vénás vér pedig mire a törzsbe ér, majdnem testhőmérsékletű. A biológusok ezt ellenáramú hőcserélőnek hívják, a sűrű érfonatot pedig latinul rete mirabilének, azaz csodálatos hálónak.
A rendszer azért ennyire hatékony, mert a hőveszteség a hőmérséklet-különbségen múlik. Egy 40 fokos láb a jégen percenként rengeteg hőt adna le, egy fagypont körüli láb viszont alig valamennyit. A madár tehát nem a lábát melegíti, hanem a testét védi meg attól, hogy a lábán át kihűljön.
A madár lába nem azért nem fagy meg, mert meleg, hanem mert hideg: így szinte nem ad le hőt a jégnek.
Nem sérül a lábuk a hidegben?
A kérdés jogos, hiszen a mi lábunk is lehűl a hidegben, mégis megfagy. A különbség a felépítésben van. A madár lábfeje szinte csak inakból, csontokból és pikkelyes bőrből áll, alig van benne izom és ideg. Kevés benne a folyadék, amely megfagyva szétroncsolhatná a sejteket. Az ember lábában izmok, zsírszövet és sűrű idegvégződések vannak, ezek sokkal érzékenyebbek a hidegre.
A madár lába szinte csak inakból, csontokból és pikkelyes bőrből áll, ezért alig van benne olyan szövet, ami megfagyhatna.
A madár ugyanis nem hagyja, hogy a lába teljesen kihűljön. A véráramlás időnként felerősödik, ilyenkor egy kevés meleg vér lejut a lábfejbe, és megakadályozza, hogy a szövetek megfagyjanak. A madarak vérkeringése ráadásul gyors, a vér nem áll meg elég ideig a lábban ahhoz, hogy jég képződjön benne. Néhány fajnak, például a pehelyrécének és a hósármánynak a kutatók szerint kevés fájdalomérzékelő idegvégződése van a lábán, így valószínűleg a hideget sem érzi úgy, ahogy mi.
A testtartásuk is segíti őket ilyenkor
Az érhálózat mellett a madarak viselkedése is a lábukat védi, és aki télen figyeli a tóparti madarakat, sokszor láthatja ezeket a mozdulatokat:
- egy lábon állnak, a másikat a tollazat alá húzzák, és időnként cserélnek, így a jéggel érintkező felület a felére csökken;
- lehasalnak a jégre vagy az ágra, és a hasi tollazattal takarják be mindkét lábukat;
- a tollaikat felborzolják, hogy több meleg levegő maradjon a testük körül, ettől tűnnek télen gömbölyűbbnek;
- a csőrüket a hátuk tollai közé dugják, nem a szárnyuk alá, ahogy sokan gondolják.
A hegyvidéki és sarkvidéki fajok még tovább mentek: a hófajd lábát sűrű toll borítja, ami szigetel, és hótalpként is működik. A mi kerti madarainknál ilyen nincs, náluk az érhálózat és a tollazatba húzódás végzi a munkát. A téli túléléshez nekik a bőséges táplálék a legfontosabb, ezért sokat számít, ha a kertben egész télen termést hozó bogyós cserjék állnak.
Hogyan segíthetjük a madarakat fagyban?
A hideg láb nem gond a madárnak, a hideg víz és az üres gyomor viszont igen. A testhő megtartásához rengeteg energia kell, ezért a téli etetőbe zsíros, energiadús eleség elhelyezése javasolt, ezt házilag is el lehet készíteni fillérekből. A fagyban és télen az ivóvíz legalább ilyen fontos, mert a befagyott pocsolyák és itatók mellett a madarak nehezen jutnak folyékony vízhez. Egy sekély itató, amelyet naponta frissítesz, sokat segít, és van olyan egyszerű megoldás is, amellyel áram nélkül jégmentes marad az itató.
