Egy 43 milliméter magas cápafog került elő Spanyolország északi részén, Asztúriában. A fosszília több mint 330 millió éves, a karbon időszakból származik, és a kutatók szerint egy 5-6 méteres ragadozóé lehetett.
A lelet
A fog a kihalt Carcharopsis nemzetséghez tartozik. A Geólogos del Mundo nevű szervezet tagjai találták meg egy griotte típusú mészkőlapban, amelyet vöröses színe miatt helyben Roja Covadonga néven ismernek, a Covadongai kegyhely közelében. A fog töredezett volt, de a kutatók rekonstruálni tudták.
Ez is érdekelhetEnnyi fokot mértek Magyarországon minden idők leghidegebb éjszakájánA karbon időszak nagyjából 359 millió évvel ezelőtt kezdődött, jóval a dinoszauruszok előtt. Ebből a korból cápacsontváz szinte sosem marad meg, mert a cápák váza porcos, és gyorsan lebomlik. A fogak viszont kemények, ezért a cápák őstörténetét a kutatók nagyrészt ezekből rakják össze.
Mit árul el a fog alakja?
A fog csúcsa széles és ívelt, a szélei kétszeresen fűrészesek. Ez a forma vágásra alkalmas, vagyis húsevő ragadozóra utal. Az okdiario beszámolója szerint az apró fűrészfogak a mai tigriscápáéra emlékeztetnek.
Hogyan vizsgálták?
A kutatók számítógépes mikrotomográfiát használtak, ami lényegében háromdimenziós röntgenfelvétel. Ezzel a fog belsejét is megnézhették anélkül, hogy kárt tettek volna benne, és rekonstruálták a belső érhálózatát.
Mekkora lehetett az állat?
Az állat a becslés szerint 5-6 méter hosszú lehetett. A méretet közvetett módon számolták ki: a fog arányait a mai fehér cápáéval és tigriscápáéval vetették össze. Teljes csontváz nem került elő.
Hasonló témában: Több mint 1000 méter jégen fúrtak át az Antarktiszon, a tó fenekén apró állatok tetemeit találták
Miért fontos a felfedezés?
A kutatók szerint ez lehet a Carcharopsis első ismert lelete az egykori Gondwana-ősföldrész északi részén. A lelet segíthet megérteni, hogyan álltak helyre a tengeri táplálékláncok a késő devon kori nagy kihalás után. A kutatásban az Oviedói Egyetem, a Valenciai Egyetem és a spanyol távoktatási egyetem, az UNED kutatói vettek részt.
Erről is írtunk: Több mint 2200 méter mélyre jutottak a barlangkutatók, ez ma a Föld legmélyebb barlangja
Magyarországon is vannak cápafogak
Cápafogat nálunk is lehet látni, igaz, jóval fiatalabbat. Az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Területen egy egykori trópusi tenger partjáról származó, cápafogas homokkőréteg ismert. A fogakat tartalmazó réteg kora a kormeghatározások alapján nagyjából 17-17,5 millió év.
A Nógrád megyei lelőhelyet Othenio Abel osztrák őslénykutató 1935-ben „ősvilági Pompejinek” nevezte, mert egy vulkánkitörés hamuja őrizte meg a 17 millió éves lábnyomokat, a megkövesedett fákat és leveleket. Egy 2022-es kutatás szerint a kitörés Egertől délre történt, és a forró torlóár több mint 80 kilométert tett meg Ipolytarnócig.
Ha ilyen helyen jársz, a kövületeket csak nézni szabad, a védett területen gyűjteni nem lehet. A tanösvényt nyitvatartási időben, belépőjeggyel, vezetett túrán lehet bejárni.
via okdiario.com
