A Nyugat-Kaukázusban, az Arabika-hegytömb mészkövében nyílik a Föld legmélyebb ismert barlangja, a Krubera-barlang. A bejárata 2256 méteren van, a legmélyebb pontja pedig 2224 méterrel lejjebb, vagyis majdnem a tengerszint magasságában. A barlang Abházia területén fekszik, amelyet a nemzetközi közösség többsége Grúzia részének tekint.
Varjak fészkeltek a bejáratban
A barlangot Alexander Kruber orosz geográfusról nevezték el, a Krubera név a nevének orosz birtokos alakja. Az ukrán barlangkutatók Voronyának, vagyis Varjú-barlangnak hívták, mert a bejárati aknában varjak fészkeltek. A felfedezését az 1960-as évek elejére teszik, amikor grúz geográfusok kezdték kutatni a hegytömb barlangjait.
Ez is érdekelhet4 régi mobiltelefon, ami ma akár több százezer forintot is érhetVerseny a mélységért
Az Ukrán Barlangkutató Szövetség 2001 januárjában 1710 méterig jutott le, ezzel a Krubera lett a világ legmélyebb barlangja. 2006-ban egy expedíció elsőként jutott 2000 méter alá. A végpont után vízzel teli szifon következik, ebbe Gennagyij Szamohin barlangi búvár 2007-ben 46, 2012-ben 52 méter mélyre merült, és 2197 méteres rekordot állított fel.
A Krubera-barlang legmélyebb pontja 2224 méterrel van a bejárata alatt, ezzel ma ez a Föld legmélyebb ismert barlangja.
A címet 2017-ben elveszítette: ugyanebben a hegyláncban a moszkvai barlangászok a Verjovkina-barlangban 2204 méterig jutottak, majd 2018-ban 2212 méterig. 2024-ben azonban mindkét barlangot újramérték. A Verjovkina mélységét 2209 méterre pontosították, a Krubera mélységét 2224 méterben adták meg, így ismét ez lett az első. Ma csak ez a két barlang ismert a Földön, amely 2000 méternél mélyebb.
Hetekig a föld alatt
Egy ilyen expedíció nem egynapos kirándulás. 2000 nyarán az ukrán kutatók négy föld alatti tábort építettek 500, 1200 és 1400 méteres mélységben, később egyet 1960 méteren is. Egy későbbi nemzetközi expedíción kilenc ország 59 barlangásza 27 napot töltött a barlangban.
Élet 2000 méter mélyen
A barlangban a Föld legmélyebben talált szárazföldi állatát is megtalálták: a Plutomurus ortobalaganensis nevű ugróvillás rovar 1980 méterrel a bejárat alatt él. Egy apró, vak rákot 2013-ban a végső szifonban, mintegy 2175 méteren gyűjtöttek be. A mély rétegekben élő állatok közül sokan szem és festék nélküliek, mert a teljes sötétben nincs rá szükségük.
Magyarok is lejutottak az aljára
2009 augusztusában négy magyar barlangász, a budapesti MAFC tagjai, Kucsera Márton, Németh Zsolt, Sass Lajos és Zih József egy nemzetközi expedícióval elérték a Krubera búvármerülés nélkül elérhető legmélyebb pontját, a 2080 méteres száraz végpontot. Ez volt az első magyar eredmény ebben a mélységben, a korábbi magyar rekordot, mínusz 1355 métert, 1997-ben a horvátországi Lukina-barlangban érték el. A csapat a felszínnel egy 1400 méteres mélységben kiépített telefonvonalon tartotta a kapcsolatot. 2016 augusztusában egy újabb magyar csapat, köztük Adamkó Péter, Ambrus Gergely, Tóth Attila és Jager Attila kilenc napot töltött a barlangban, hogy elsőként készítsenek profi fotókat a 2080 méteres végpontig.
2009-ben négy magyar barlangász is lejutott a Krubera-barlang 2080 méteres száraz végpontjáig.
Miért éppen itt ilyen mély?
Egy barlang csak addig mélyülhet, amíg a víz le tud folyni benne. Az Arabika-hegytömbben vastag, oldható mészkő emelkedik több mint 2000 méterre, a lefolyó víz pedig a tengerszint közelében, a Fekete-tenger partján bukkan elő. Festéses vizsgálatokkal kimutatták, hogy a barlangok vize 13-16 kilométerre délre, források formájában jut a felszínre. Az egyik ilyen forrásból ered a Reprua, amely mindössze 18 méter hosszan folyik a tengerig, és a világ egyik legrövidebb folyójaként ismert.
A MinuteEarth angol nyelvű animációs videója arról, milyen mélyre nyúlhatnak a barlangok:
A mélység veszélyes is: a hideg, vizes járatokban az egyik legnagyobb ellenség a kihűlés. 2021-ben a szomszédos Verjovkina-barlangban egy egyedül kutató barlangász 1100 méter mélyen halt meg kihűlés miatt.
A föld mélyéről más cikkeinkben is írtunk: a szovjetek 12 kilométer mélyre fúrtak, robotot küldtek a Hranicei-szakadékba, és 4 kilométer mélyen, 60 fokos kőzetek között dolgoznak a világ legmélyebb bányájában.
A Krubera és a Verjovkina versenye nem ért véget: elég egy új járat vagy egy mélyebb merülés a szifonban, és a rangsor újra megfordulhat.
Források: Wikipedia: Krubera Cave, Wikipedia: Veryovkina Cave, Infostart, Daily News Hungary
