A tuja, a tiszafa, a boróka, a babérmeggy és a puszpáng télen ritkán fagy meg, sokkal gyakrabban kiszárad. Az örökzöld lomb a hideg hónapokban is párologtat, napos, szeles napokon különösen sokat, a fagyott talajból viszont a gyökér nem tud vizet felvenni a veszteség pótlására. A levelek és tűlevelek ilyenkor elszáradnak, és tavaszra megbarnulnak. A legjobb védekezés az alapos öntözés a talaj átfagyása előtt, majd a fagymentes, enyhe napokon.
Az amerikai egyetemi kertészeti szolgálatok ezt a jelenséget téli perzselésnek vagy téli kiszáradásnak nevezik. A Penn State egyetem összefoglalója szerint a kár akkor keletkezik, amikor a fagyott talaj megakadályozza a gyökér vízfelvételét, miközben a téli nap, a szél és a hőmérséklet ingadozása tovább vonja a nedvességet a növény szöveteiből. A súlyosabb esetekben nemcsak a levelek barnulnak meg, egész ágak, akár a teljes növény is elpusztulhat.
Ez is érdekelhetMegéri-e ma saját konyhakertet tartani? 30 m² évi 17-56 ezer forintot spórol 2026-banMi történik a levelekben télen?
A lombhullató fák és cserjék ősszel ledobják a leveleiket, így télen alig veszítenek vizet. Az örökzöldek lombja viszont a fán marad, és a levelek felületén át a hideg hónapokban is párolog a víz. A Maine állami mezőgazdasági hivatal tájékoztatója szerint az örökzöldek télen több vizet veszítenek a tűleveleiken, kisebb részben a kérgükön és a rügyeiken keresztül, mint a lombhullató fák.
Nyáron ezt a veszteséget a gyökér folyamatosan pótolja a talajból. Télen ez a pótlás akadozik: ha a föld átfagyott, vagy ha az ősz száraz volt, és eleve kevés víz maradt benne, a gyökér nem jut elég nedvességhez. A New Hampshire-i egyetem kertészei a 2019-es tavaszon tömeges téli kárt írtak le, a leveleket és tűleveleket a gyors párologtatás szárította ki, miközben a fagyott talajból nem tudtak vizet felvenni.
Az örökzöld télen nem a hidegtől barnul meg, hanem attól, hogy több vizet veszít, mint amennyit a fagyott talajból fel tud venni.
A kár ráadásul késve látszik. A Maine-i tájékoztató szerint a kiszáradt tűlevelek sokáig megtarthatják a zöld színüket, és csak a tavaszi felmelegedéskor barnulnak meg. Ezért sok kertész csak márciusban vagy áprilisban veszi észre, hogy a tuja vagy a puszpáng egy része elszáradt, holott a kár január vagy február egy napos, szeles hetében történt.
Mely növényeket érinti?
A Washington állami egyetem kiadványa szerint a téli perzselés a tűlevelű örökzöldeket, például a tuját, a borókát, a tiszafát, a fenyőket és a lucfenyőket, valamint a széles levelű örökzöldeket, így a rododendront, a babérmeggyet, a mahóniát és a puszpángot is érinti. Az Illinois-i egyetem a tiszafát, a tuját és a hemlokfenyőt különösen érzékenynek tartja, a széles levelűek közül a rododendront, az azáleát és a puszpángot emeli ki. A tujánál a barnulás más okairól, a kártevőktől a sószórásig, egy külön cikkünkben írtunk.














