Krumplifőzés után a legtöbb konyhában a víz egy mozdulattal a lefolyóban köt ki. A német t-online pedig egy egész listát gyűjtött össze arról, mire jó még a krumpli főzővize a kertben és a háztartásban.
Egy felhasználást viszont a német kockázatértékelő intézet kifejezetten nem javasol, pedig sokan éppen erre használnák.
Mikor ne kerüljön ételbe?
A sótlan krumplifőző víz kihűtve a cserepes és a kerti növények tövére önthető, forrón pedig a térkövek közötti gyomokra vagy a beégett edények áztatására is jó, ezért kár egyből a lefolyóba önteni. Ételbe viszont nem mindig kerülhet.
Ez is érdekelhetEnnyit fogyaszt, ha egész este megy a 2000 wattos hősugárzóA krumpli természetes védekező anyagai, a szolanin és a hozzá hasonló glikoalkaloidok főleg a héjban, a csírákban és a „szemekben” vannak. A német Szövetségi Kockázatértékelő Intézet (BfR) állásfoglalása szerint ezek egy része főzéskor a vízbe kerülhet, ezért azt tanácsolja, hogy a krumpli főzővizét ne használjuk újra ételhez. A szolanin hőálló, a főzés nem bontja le.
Ha héjastul főzte a krumplit, vagy zöld foltos, csírás volt, a főzővize ne kerüljön ételbe.
A t-online ezzel szemben azt írja, hogy a hámozott krumpli húsában a szolanin elhanyagolható, ezért a főzővíz ételbe kerülhet, ha a krumplit alaposan meghámozták, és nem volt rajta zöld folt vagy csíra. A két álláspont között a biztonságos út egyszerű: levesbe, mártásba csak hámozott, ép krumpli vize kerüljön, a héjastul főzött krumpli vize menjen inkább a növényekre. A zöld és csírás krumpli egyébként a helytelen tárolás jele.
Mennyi szolanin számít soknak?
A BfR 2018-as közleménye szerint eddig általában a kilogrammonként legfeljebb 200 milligramm glikoalkaloidot tartalmazó krumplit tartották ártalmatlannak. Az intézet a rendelkezésre álló adatok alapján ennél szigorúbb határt javasol: hogy a napi bevitel ne lépje túl a testtömeg-kilogrammonkénti 0,5 milligrammot, az étkezési burgonya glikoalkaloid-tartalma kilogrammonként 100 milligramm alatt maradjon.
A BfR kérdés-válasz összefoglalója szerint az enyhe mérgezés hányingerrel, hasfájással, hányással és hasmenéssel jár, néha lázzal. Az elmúlt évszázadból csak kevés ilyen esetet dokumentáltak, és az intézet szerint az ilyen tünetek miatt sok eset nem is kerül a statisztikába. A közlemény azt is tanácsolja, hogy ha egy krumplis étel kesernyés, ne egye meg.
Ha egy krumplis étel keserű ízű, vagy csíp a szájban, az magas glikoalkaloid-tartalomra utalhat, ilyenkor ne egye meg.
Az Öko-Test ökölszabálya szerint ha a krumpli csírája 1 centinél hosszabb, a gumót dobja ki. A kisebb csírákat és a kis zöld foltokat bőven vágja ki, utána a krumpli a szokott módon elkészíthető.
Mi oldódik ki a krumpliból főzés közben?
Hogy a főzővízbe tényleg kerülnek ásványi anyagok, azt az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA) kutatóinak 2008-as vizsgálata is alátámasztja. Hat burgonyafajtát főztek meg különböző módon, és azt mérték, mennyi kálium és más ásványi anyag marad bennük.
A kockára vágott, majd megfőzött krumpli káliumtartalma a felére csökkent, a lereszelt, majd megfőzött krumplié 75 százalékkal. A főzés után kevesebb foszfor, magnézium, kén, cink, mangán és vas is maradt a krumpliban. Ami a krumpliból eltűnt, az a főzővízben van, ezért juthat belőle a növényeknek is.
A vizsgálat egy elterjedt hiedelmet is megcáfolt: a krumpli egy éjszakás áztatása nem csökkentette jelentősen a káliumtartalmat. Minél kisebb darabokra vágja a krumplit főzés előtt, annál több ásványi anyag oldódik ki belőle a vízbe. Hogy a főzést miért jobb hideg vízben kezdeni, arról egy külön cikkben írtunk.
Olvasd el ezt is: Főtt krumpliból készül Amerika egyik legfurcsább szaloncukra: kókusszal keverik, és csokiba mártják
A legfrissebb cikkeink, időrendben ITT!
Hogyan tárolja, hogy ne zöldüljön?
A főzővíz kérdése a krumpli tárolásánál kezdődik. A BfR kérdés-válasz oldala szerint a krumplit hűvös, sötét és száraz helyen kell tartani, a régi, ráncos, csírázó vagy zöld foltos gumót pedig nem szabad megenni. A szakszerűen termesztett, betakarított és tárolt krumpli glikoalkaloid-tartalma az intézet szerint jellemzően 20 és 100 mg/kg között van.
A zöld foltokat és a csírák körüli „szemeket” bőven kell kivágni, mert a glikoalkaloidok nagy része a héjban van, és ezekben a részekben a legtöményebb. A héjat a BfR szerint csak akkor egye meg, ha a krumpli friss és ép, a kisgyerekeknek pedig az intézet kifejezetten csak hámozott krumplit javasol.
A fény a krumpli ellensége: a világos helyen tárolt gumó zöldül. A BfR szerint a zöldes elszíneződés magasabb alkaloidtartalomra utal, főzéskor pedig ezeknek az anyagoknak egy része a vízbe kerül. A krumplis láda ezért legyen sötét és szellős.
Hűtőben vagy a kamrában?
Erről az elmúlt években megváltozott a hivatalos tanács. A brit élelmiszer-biztonsági hivatal (FSA) 2017-es kampányában még azt javasolta, hogy a nyers krumplit ne tartsuk hűtőben, ha sütni vagy olajban sütni szeretnénk, hanem sötét, hűvös helyen, 6 fok fölött. Attól tartottak, hogy a hidegben több cukor képződik a gumóban, és ebből sütéskor több akrilamid lesz. A kampány azt is tanácsolta, hogy a keményítős ételeket, például a sült krumplit és a pirítóst ne süssük túl barnára, és kövessük a csomagoláson lévő sütési utasítást.
Az akrilamidot a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség a NZ Herald szerint valószínűleg rákkeltő anyagnak tartja. 2023-ban azonban az FSA egy új vizsgálat alapján módosította az álláspontját: a tanulmány szerint a hűtőben tárolt krumpli nem képez lényegesen több akrilamidot, mint a hűvös, sötét helyen tartott, ezért a hivatal szerint mindkét hely választható. A régi tanács tehát már nem érvényes, a hűtőben tárolt krumplit is nyugodtan meg lehet sütni, csak ne süssük túl barnára.
A változtatás mögött az élelmiszer-pazarlás is ott volt. Egy brit mezőgazdasági lap cikke szerint a hulladékcsökkentéssel foglalkozó WRAP becslése alapján a hűtőben tárolás évente akár 100 ezer tonna krumplit menthetne meg a kukától. Bárhol is tárolja, a krumplit ne zárja légmentes zacskóba, mert a tanács szerint a levegőnek járnia kell körülötte, különben a nedvességtől hamarabb megromlik.
Ha olajban süt krumplit, a BfR azt is tanácsolja, hogy a sütőzsiradékot rendszeresen cserélje. Arról, hogy melyik gyümölcs lassíthatja a krumpli csírázását a ládában, egy másik cikkünkben írtunk.
Ehhez kapcsolódik: Bulgáriában így töltik meg a sült krumplit: egyszerű falusi vacsora a sütőből
Öntözésre: csak sótlanul és kihűtve
A növényeknek kizárólag sózatlan főzővíz adható, mert a só károsítja a gyökereket és a talajt. A vizet előbb hagyja teljesen kihűlni, és csak a földre öntse, a levelekre ne. Hűtőben néhány napig eltartható, felhasználás előtt viszont hagyja szobahőmérsékletűre melegedni. A t-online szerint a levéltetvek ellen is segít, erre azonban kutatási bizonyítékot nem találtunk.
Forrón a térkövek, a járdák réseiben növő gyomokra is rá lehet önteni: a hő elpusztítja a föld feletti részüket. A gyökér viszont megmaradhat, ezért utána a gyökeret is ki kell húzni, különben a gyom újra kihajt.
A növényekre csak sótlan, teljesen kihűlt krumplivíz kerülhet, és mindig a földre, nem a levelekre.
Hogy miért jó a növényeknek, arra a német Öko-Test is kitér: főzés közben ásványi anyagok oldódnak ki a krumpliból, és ezekből a növények is profitálnak. Csodaszer ugyanakkor nem, a rendes tápanyag-utánpótlást nem helyettesíti, inkább a sima öntözővíz helyett adható alkalmanként, a hámozott krumpli főzővizéből.
A krumpli a kertben is meglepetést tud okozni: egy tövön terem paradicsom és krumpli, ha a kettőt összeoltják.
Kapcsolódó cikkeink
Takarításhoz is jó, a lefolyóval vigyázni kell
A beégett lábasokat és serpenyőket a langyos krumplivízben áztatva könnyebb utána tisztára súrolni. A cikk szerint ajtó- és ablakkeretek, laminált padló és műanyag felületek áttörlésére is használható, de utána tiszta vízzel le kell törölni a keményítő maradékát, különben ragacsos lesz a felület.
A lefolyóba forrón öntve a t-online szerint fellazítja a zsíros lerakódást, a forrás ugyanakkor maga figyelmeztet, hogy a mosogatógép alatti műanyag csövek nem mindig bírják a forró vizet, csak a hőálló, úgynevezett HT-csövek. Ha a krumplivíz nem kell semmire, a kihűlt, sótlan változat a komposztra is mehet, a sós a lefolyóba; azt viszont jó tudni, mi nem való télen a komposztba.
Ha a krumplit tárolja, nézze meg azt is, hány fokon fagy meg a krumpli a kamrában.
Források: t-online.de, BfR, Journal of Food Science (USDA ARS), Öko-Test, The Independent (FSA)
Hogy tetszett a cikk?
















