Ugrás a tartalomra
AjánlóRossz falra szerelt termosztát miatt túlfűtött lehet az egész ház›
Háztartás

A fürdőszoba egyik pontján nő a legtöbb baktérium és penész, de alig takarítja valaki

Szerző: Sz. József· Publikálva: 2026.11.10. 15:43 4 perc
A fürdőszoba egyik pontján nő a legtöbb baktérium és penész, de alig takarítja valaki

A fürdőszobát hetente sikáljuk: csempe, kád, mosdó, vécé, tükör. A zuhanyfejet viszont legfeljebb akkor vesszük kézbe, ha már ferdén spriccel belőle a víz. Pedig a fürdőszobában ez az a pont, ahol a víz soha nem szárad ki teljesen, és ahol a kisebb lyukak mögött hónapokig háborítatlanul él egy vékony, nyálkás réteg.

Hirdetés

Ezt a réteget biofilmnek hívják, és a Colorado Egyetem kutatói 2018-ban alaposan megvizsgálták. Önkéntesek segítségével 656 háztartás zuhanyfejéből gyűjtöttek mintát az Egyesült Államokban és 13 európai országban, majd DNS-szekvenálással azonosították, mi él bennük. Az mBio folyóiratban megjelent eredmény szerint a leggyakoribb baktériumnemzetség mindenhol a Mycobacterium volt.

Ez is érdekelhetAkár 300 ezer forint is lehet a bírság, ha ezt teszed a kályhába a fűtési szezonban

Mi él a zuhanyfejben, és mennyire veszélyes?

A mikobaktériumok rokonai a tuberkulózis kórokozójának, de a zuhanyfejben talált fajok többsége nem az. Ezeket nem tuberkulózisos mikobaktériumoknak (NTM) hívják, a természetben a talajban és a vízben is mindenütt jelen vannak. Néhány fajuk tüdőfertőzést okozhat, ha a zuhanyzáskor keletkező apró vízcseppekkel belélegezzük őket. Az amerikai járványügyi hivatal, a CDC szerint ez elsősorban azokat fenyegeti, akiknek eleve tüdőbetegségük van, vagy legyengült az immunrendszerük.

A vizsgálat érdekes különbségeket is talált. A vezetékes vízzel ellátott háztartásokban jóval több volt a mikobaktérium, mint a kútvizes házakban, és az amerikai zuhanyfejekben több, mint az európaiakban. A kutatók ezt főleg a klóros fertőtlenítéssel magyarázzák, amelyet az amerikai vízművek erősebben használnak, és amelyet a mikobaktériumok jobban tűrnek, mint a többi baktérium. A fémből készült zuhanyfejekben is több volt belőlük, mint a műanyagokban.

A kutatás vezető szerzője, Matthew Gebert egyértelművé tette: semmi ok arra, hogy féljünk zuhanyozni. Az egészséges ember szervezete naponta találkozik ezekkel a baktériumokkal. A zuhanyfej rendszeres tisztítása ezért nem pánikintézkedés, hanem ugyanolyan alapvető higiénia, mint a törölköző mosása. Aki tüdőbeteg, vagy a családjában van legyengült immunrendszerű ember, az a kezelőorvosával is megbeszélheti, kell-e otthon különösebb óvintézkedés.

Így tisztítsd havonta

A zuhanyfejben két dolog rakódik le: a vízkő és a biofilm, és a kettő összefügg. A vízkő érdes, rücskös felületén a baktériumok könnyebben megtapadnak, a lerakódás pedig eldugaszolja a fúvókákat. Kemény vizű településen ez gyorsan látszik: a sugár ferde lesz, egyes lyukak elnémulnak, a gumi fúvókák körül fehér perem nő.

Hirdetés

Ha a zuhanyfej lecsavarható, tedd egy tálba, és öntsd fel annyi ecetes vízzel, hogy ellepje. A háztartási ecet egy-két órán belül feloldja a lerakódást, makacs vízkőnél akár egy éjszakára is benne hagyhatod. A töményebb, 20 százalékos ecet gyorsabban dolgozik, de a krómozott és a színes felületeket kikezdheti; hogy melyik ecet mire jó, azt egy korábbi cikkünkben részleteztük. Ha a zuhanyfej nem szedhető le, húzz rá egy ecetes vízzel töltött nejlonzacskót, és gumigyűrűvel rögzítsd a nyakánál.

Áztatás után egy régi fogkefével dörzsöld át a fúvókákat, a gumicsöveseket ujjal nyomkodd meg, hogy kipotyogjon belőlük a lerakódás. Utána csavard vissza, és engedj át rajta pár percig forró vizet. Közben a zuhanygégecsőről se feledkezz meg, a belsejében ugyanúgy megül a víz.

Havonta egyszer ez a teljes munka, nagyjából tíz perc tényleges teendővel. Ha a zuhanyfejet hónapok óta nem tisztítottad, és belül fekete vagy rózsaszínes nyálka látszik, vagy a műanyag már repedezett, olcsóbb és egyszerűbb újat venni. Csere előtt ezért nem árt tudni, hogy a vizsgálatban a műanyag zuhanyfejekben kevesebb mikobaktérium élt, mint a fémekben.

Ami a zuhany többi részét illeti, a fugák és a szilikon sarkai akkor penészednek be, ha soha nem száradnak ki. Zuhanyzás után egy gumis ablaktörlővel lehúzott fal és egy résnyire nyitva hagyott fürdőszobaajtó sokat segít, a vízfogyasztáson pedig egy átlagos zuhanyzás vízigénye ismeretében is lehet faragni. A franciák egyik népszerű trükkje például az, hogy a zuhanyból elsőként kifolyó hideg vizet felfogják, és azzal töltik fel a vécétartályt.

Források: mBio (Gebert és mtsai, 2018), CIRES, Colorado Egyetem, CDC

Hirdetés
Megosztás Facebookon

Friss

Ez is érdekelhet