A cukkini nevelése során én is megtapasztaltam, hogy ez a zöldség rendkívül hálás tud lenni, de néha váratlanul abbamarad a termés. A legfontosabb szabály, amit megtanultam, hogy soha ne várjuk meg, amíg a termés túl nagyra nő, mert a növény ilyenkor úgy érzékeli, hogy elérte a célját, és nem fektet több energiát az új virágokba. Én már 15–20 centis korában leszedem a cukkiniket, mert így nemcsak finomabbak, de a bokor szinte azonnal újabb hajtásokkal hálálja meg a gondoskodást.
A bőséges szüret titkai
A sikerhez elengedhetetlen a megfelelő környezet is, ezért a kertem legnaposabb pontját választottam ki, ahol naponta legalább 6 óra közvetlen fényt kapnak a növények. A talaj előkészítésénél minden tavasszal érett komposztot forgatok a földbe, az öntözésnél pedig szigorúan csak a tövekhez juttatom a vizet, hogy elkerüljem a levelek gombásodását. Emellett heti egyszer organikus folyékony tápanyagot is adok nekik, ami látványosan felgyorsítja a fejlődésüket.
A helykihasználásra is figyelek, hiszen a cukkini oldalirányba is terjeszkedik, ezért legalább egy méter távolságot hagyok a tövek között a szellőzés érdekében. Ha a bokor túl sűrűvé válik, bátran lecsípek néhány levelet, hogy a növény a termésre koncentrálhasson. Az évek alatt több fajtát is kipróbáltam, és a megbízható Black Beauty mellett a sárga Gold Rush, a kerek Tondo di Piacenza, a beporzást nem igénylő Partenon F1, valamint a kevés gondozást igénylő Zuboda is remekül bevált nálam. Mióta ezeket az apró fogásokat alkalmazom, annyi cukkinim terem, hogy már a szomszédoknak is jut belőle.
