Így készül:
1. A tökéletes, rugalmas tészta
Ha friss élesztőt használsz, morzsold bele a langyos, cukros tejbe, és hagyd pár perc alatt szép habosra felfutni. (Ha porélesztővel dolgozol, azt egyszerűen csak keverd össze a liszttel.) Egy nagy tálba mérd ki a lisztet, add hozzá a sót, a két evőkanál olajat, a felfutott élesztőt, majd fokozatosan adagold hozzá a langyos vizet is. Kezd el alaposan kidolgozni a tésztát: addig gyúrd, amíg teljesen sima nem lesz, és elválik a kezedtől, illetve a tál falától. Ha megvagy, takard le egy konyharuhával, és meleg helyen hagyd kelni legalább egy órán át, amíg látványosan megduzzad.
2. Felejtsd el a sodrófát!
A megkelt, puha tésztát borítsd ki egy enyhén lisztezett vagy olajozott deszkára. Fontos szabály: a lángoshoz szigorúan tilos sodrófát használni, mert az kinyomja a tésztából a finom levegőbuborékokat! Tépj belőle kisebb, ökölnyi gombócokat, és a kezeddel, az ujjaiddal kezdd el finoman széthúzni a tésztát. Arra figyelj, hogy a közepe legyen szinte hártyavékony, a széle pedig maradjon kicsit husosabb, vastagabb.
3. A forró olaj titka
Egy mélyebb serpenyőben vagy lábasban hevíts fel bőséges mennyiségű olajat. Itt van a legnagyobb buktató: az olajnak tényleg tűzforrónak kell lennie! Ha csak langyos, a tészta azonnal megszívja magát zsiradékkal, és nehéz, fojtós lesz. Óvatosan engedd bele a széthúzott tésztát a forró olajba. Látni fogod, ahogy másodpercek alatt gyönyörűen felhólyagosodik. Amikor az alja aranybarna lett, egy határozott mozdulattal fordítsd meg, süsd meg a másik felét is, majd szedd papírtörlőre, hogy a felesleges olaj lecsöpöghessen.
