A Guinness Rekordok Könyve szerint a világ legveszélyesebb fája a mancsinellafa (Hippomane mancinella), amelynek termése kis zöld almára hasonlít, a fa minden része mérgező, és esőben még az alatta állás is sérülést okozhat. A leghíresebb esetet egy londoni radiológus írta le egy orvosi folyóiratban, és ami vele a tengerparton történt, abból az is kiderül, miért éppen a gyerekekre kell a legjobban vigyázni.
Szerb hírportálok a napokban újra elővették a fa történetét, és érthető, miért. A mancsinella nem egzotikus kuriózum a szó rossz értelmében: Floridától a Karib-szigeteken át Közép-Amerikáig sok strandon nő, éppen ott, ahol a turisták árnyékot keresnek.
Ez is érdekelhet4430 mAh-s akkumulátort kaphat az iPhone 18, nagyobbat, mint a Pro változatHol nő, és hogyan ismerhető fel?
A Floridai Egyetem mezőgazdasági intézetének, az UF/IFAS-nak az ismertetője szerint a fa őshonos Dél-Floridában, a Florida Keys szigetein, a Karib-szigetek nagy részén, Mexikóban és Közép-Amerikában. Leginkább tengerparton és brakkvizes mocsarakban él, gyakran mangrove között. Többnyire magas cserje, de akár 15 méteresre is megnőhet.
A levele egyszerű, finoman fogazott, 5-10 centi hosszú, és ahol a levélnyél a szárhoz csatlakozik, ott egy apró mirigy ül rajta. A kérge vörösesbarna vagy szürkésbarna, mélyen barázdált. A virágai jelentéktelen, sárgászöld fürtök. A termése 2,5-5 centis, fényes zöld, almaszerű, éretten zöldessárga, és kellemes, édes illata van.

A neve is erre utal. A spanyol manzanilla „kis almát” jelent, a karibi spanyolok pedig manzanilla de la muerte, vagyis „a halál kis almája” néven emlegették. A nemzetségnév, a Hippomane görög eredetű, nagyjából „lóőrületet” jelent: Theophrasztosz egy görögországi növényt nevezett így, amelytől a lovak megvadultak, Linné pedig 1753-ban ezt a nevet adta az amerikai fának is.
Olvasd el ezt is: Sokan nem tudják, de ez a népszerű kerti növény akár mérgező is lehet
Mi teszi ennyire veszélyessé?
Az UF/IFAS figyelmeztetése szerint a fa minden része rendkívül mérgező, a levelekből, ágakból, kéregből és termésből sűrű, tejszerű nedv szivárog, amely a bőrrel érintkezve égési sérüléshez hasonló hólyagokat okoz. Ugyanez a forrás írja, hogy az elégetett fa füstje súlyos szemgyulladást és átmeneti vakságot okozott.
Az eső azért veszélyes, mert lemossa a nedvet a levelekről és ágakról, és a lecsorgó víz így a fa alatt állóra kerül. A Texasi Egyetem geológiai kutatóintézetének ismeretterjesztő anyaga szerint már az is égő bőrgyulladást okozhat, ha valaki esőben a fa alá áll. Ezért írja a cím, hogy alatta állni sem szabad.
A trópusi zápor elől a legkézenfekvőbb menedék a sűrű lombú parti fa, és a mancsinellánál éppen ez a legrosszabb döntés.
A súlyos reakciókért a kutatások szerint a forbol-észterek lehetnek felelősek, olvasható a British Medical Journalban megjelent esetleírásban. A mancsinella egyébként a kutyatejfélék (Euphorbiaceae) családjába tartozik, rokonai közül sokat itthon is ismerünk.
Mi történt, amikor egy orvos beleharapott?
Nicola Strickland londoni radiológus az esetét a British Medical Journal egyik sorozatában írta meg, amelyben orvosok a legkellemetlenebb élményeiket mesélik el. A karibi Tobago szigetén nyaralt egy barátnőjével. Az első reggel egy kihalt strandon kagylókat kerestek, és a lehullott kókuszdiók, mangók között mandarin méretű, kerek zöld gyümölcsöket találtak. Strickland beleharapott az egyikbe, kellemesen édesnek érezte, és a barátnője is evett belőle.
A BMJ-ben 2000-ben megjelent beszámolója szerint pillanatokon belül borsos érzés jelent meg a szájukban, ami égő, szaggató fájdalommá és torokszorító érzéssé erősödött. Két óra alatt annyira rosszabbodott, hogy szilárd ételt alig tudtak lenyelni, és mintha egy nagy gombóc zárta volna el a torkukat. A szájtünetek nyolc óra alatt enyhültek, utána a nyaki nyirokcsomóik váltak érzékennyé. Az alkohol rontott a fájdalmon, a tej enyhített rajta.

Strickland figyelmeztetése a leglényegesebb rész: egy felnőtt ritkán eszik meg egy ismeretlen gyümölcsöt egy idegen strandon, de a gyerekek nagyon is megtehetik, mert az illata és az íze édes, mint egy érett szilváé. A helyiek, akiknek elmesélték, mi történt, rémülten és hitetlenkedve hallgatták őket.
A legfrissebb cikkeink, időrendben ITT!
Ha ennyire mérgező, miért nem vágják ki?
Mert hasznos is. A sűrű mancsinella-bozótot a karibi partokon helyenként szélfogónak is ültetik. Floridában ráadásul a kihalás fenyegeti, az állam a veszélyeztetett fajok listáján tartja. Kivágni amúgy sem egyszerű, hiszen a frissen vágott fa nedve is irritál, elégetni pedig a mérgező füst miatt nem lehet. Ezért a strandokon inkább megjelölik: sok helyen figyelmeztető tábla áll a törzse mellett, vagy piros sávot festenek a kérgére.
Az emberen kívül nem mindenkinek árt. Az UF/IFAS szerint Közép- és Dél-Amerikában a garrobónak nevezett leguán megeszi a termését, és néha az ágai között is él. A fát a gyarmati idők óta bútornak is használják: úgy tartják, a napon szárítás semlegesíti a nedvét. Az őslakosok viszont éppen a mérgét használták ki, a nedvével kenték be a vadászathoz használt nyílhegyeiket. A kandallóban egyébként itthon is van néhány fa, amit soha ne tegyél a tűzre, bár ezek közel sem ilyen veszélyesek.
Ha a Karib-tengerhez vagy Floridába utazol
A mancsinella nem rejtőzik: a strand szélén, a homok és a növényzet határán nő, gyakran más parti fákkal keveredve. A szabályok egyszerűek, és minden családtagnak, főleg a gyerekeknek, még az első strandnap előtt el kell mondani őket.
Egy édes illatú, almára hasonlító gyümölcs a karibi homokban nem ajándék, hanem figyelmeztetés.
- A földön heverő kis zöld „almát” ne vedd fel, és ne kóstold meg.
- Ne állj a fa alá esőben, és ne terítsd le alatta a törölközőt.
- A piros sávval vagy táblával jelölt fához ne nyúlj, az ágát ne törd le.
- Strandi tűzhöz ne gyűjts ismeretlen fát, mert a füstje is veszélyes.
Ha bizonytalan vagy, kérdezd meg a szálláson vagy a strandon dolgozókat, és ments el a telefonodra egy fotót a levélről és a termésről. Nem ez az egyetlen hely a világon, ahol a természet szépségéhez tilalom társul: van olyan tó, amelynek vizéhez sem szabad hozzáérni.
Van ilyen veszélyes fa a magyar kertekben is?
Mancsinella nincs, de egy nagyon mérgező fa sok kertben, parkban és temetőben megtalálható: a tiszafa (Taxus baccata). Régi magyar népi nevei, a méregfa és a halálfa is erre utaltak. Örökzöld, jól nyírható, ezért kerítés helyett élősövénynek is gyakran ültetik.
A neve már egy 1250-es oklevélben felbukkan, „Tyzafa” alakban. Vadon ma csak két helyen él az országban: a Bükkben néhány sziklás termőhelyen és a Déli-Bakonyban, Szentgál, Márkó, Bánd és Herend környékén. Az Erdészeti Lapok összefoglalója szerint a bakonyi állomány volt Közép-Európa legnagyobb tiszafása, a törzsek száma azonban 1975 és 2002 között nagyjából 120 ezerről 13 ezerre esett. Kemény, értékes fájából régen íjat és számszeríjat készítettek, az ország legmagasabb példánya a somogyi Hencsén áll, 17 méteres, és közel 300 éves.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ tájékoztatója szerint a tiszafa minden része mérgező, kivéve a piros, húsos magköpenyt. A veszély éppen ezért csalóka: a piros „bogyó” húsa ártalmatlan, a benne lévő fekete mag viszont nem, és gyerekeknél már egyetlen alaposan szétrágott mag is súlyos mérgezést okozhat.
Ugyanez az Erdészeti Lapok-cikk írja, hogy a magköpenyen kívül minden részében, még a fűrészporában és a virágporában is taxin nevű alkaloid van, amely az emberre és a lovakra halálos lehet, a szarvas és az őz viszont látható mérgezés nélkül megeszi. A levelek taxintartalma januárban a legmagasabb, májusban a legalacsonyabb, vagyis a téli metszésnél, a levágott ágak elszállításánál is figyelni kell rá.
Ugyanez az anyag említi az aranyesőt, amelynek minden része, különösen a magja és a fiatal kérge mérgező, és a gyöngyvirágot, amelynek szintén minden része az. Mérgezés gyanújakor a tájékoztatóban szereplő 06 80 201 199-es ingyenes számon lehet tanácsot kérni, súlyos tüneteknél pedig a mentőket kell hívni.
A tiszafa piros magköpenye a mancsinella almájához hasonló csapda: a gyerek szemében gyümölcs, pedig nem az.
Kisgyerekes családoknál ezért a kertbe ültetés előtt jó végiggondolni, mi kerül a játszósarok közelébe. A mérgező kerti évelőkről korábban külön összeállítást is írtunk, abban a virágágyás gyakori szereplői vannak.
Kapcsolódó cikkeink
Télen a lakásban is akad mérgező növény
A karácsony közeledtével a lakásba is kerülnek veszélyes növények, és a háziállatokra is gondolni kell. Kutyás, macskás családoknak külön listát állítottunk össze a macskára és kutyára veszélyes karácsonyi növényekről.
Ugyanebben az időszakban teleltetjük a leandert is, amely a kerti dézsás növények egyik kedvence. A leander teleltetésénél elkövetett hibák közül több a metszéshez és a hely megválasztásához kötődik.
Hasonló téma: Egy svéd hegyoldalon több mint 9500 éve él ugyanaz a lucfenyő: így maradhatott életben ennyi ideig
Források: danas.rs, ask.ifas.ufl.edu, BMJ / PMC, nnk.gov.hu
Következő cikk
Atmoszférikus folyó közelít Európához: van, ahol több mint 100 centi friss hó eshetElolvasom ›















