Egyetlen köbcentiméternyi használt mosogatószivacsban akár 54 milliárd baktérium is lehet. Egy német egyetemi kutatás mérte ki, és a szám elég ahhoz, hogy az ember másként nézzen a mosogató szélén ülő sárga-zöld kockára.
A szivacs ugyanis pont azt tudja, amit a baktériumok szeretnek: sokáig nedves marad, a pórusaiban ott ragad az ételmaradék, és szobahőmérsékleten ázik egész nap. A német myhomebook lakásmagazin szerint ezért egyre több háztartásban cserélik le olyan eszközökre, amelyek gyorsan száradnak, és nem kell őket hetente a kukába dobni. Három ilyen megoldás került most a figyelem középpontjába.
Mit talált a furtwangeni kutatócsoport a szivacsokban?
A Furtwangeni Egyetem kutatói (a csoportot Markus Egert mikrobiológus vezette) 14 használt konyhai szivacsot vizsgáltak meg, az eredményt 2017 júliusában a Scientific Reports tudományos folyóirat közölte. A mintákban 362 különböző baktériumtípust azonosítottak, a legsűrűbben benépesült részeken köbcentiméterenként 5,4 × 1010, vagyis 54 milliárd sejtet számoltak.
Az egyik leggyakoribb faj a Moraxella osloensis volt, amely a kutatók szerint a mosott ruhák dohos szagáért is felel. Ugyanez okozza a szivacs jellegzetes, savanykás bűzét. A meglepetés az volt, hogy a rendszeresen “fertőtlenített” (mikrózott, kifőzött) szivacsokban sem volt kevesebb baktérium, sőt egyes szagokozó fajok aránya még nőtt is. A tanulmány szerzői ezért azt javasolták, hogy a szivacsot inkább rendszeresen, akár hetente cseréljük. Hogy miért nem segít a mikrózás, arról a mosogatószivacs baktériumairól szóló írásunkban részletesen olvashatsz.
Egy későbbi, 2022-es norvég vizsgálat (a Nofima élelmiszer-kutató intézet, Trond Møretrø vezetésével) tíz európai ország konyháit hasonlította össze. Norvégiában és Dániában a kefe a megszokott, Magyarországon viszont a szivacs dominál, akárcsak Romániában, Németországban vagy Franciaországban. A laborban a szalmonella egyes szivacsokban több mint egy hétig életben maradt, a kefékben három napon belül elpusztult. A kutatók magyarázata egyszerű: a kefe gyorsan szárad, a szivacs nem.
1. Fa mosogatókefe, cserélhető fejjel
A myhomebook felidézi, hogy az 1950-es évekig a kefe volt a mosogatás alapeszköze, a műanyag szivacs csak utána hódította meg a konyhákat. A mai változat fa vagy szilikon nyéllel és növényi rostból készült sörtével jön vissza.
Az előnye a gyakorlatban jön elő. A víz kifolyik a sörték közül, nem áll benne napokig. A hosszú nyél miatt nagyobb erővel lehet súrolni a lábas aljára ragadt pörköltszaftot, a kezed pedig nem ázik folyamatosan a mosogatóvízben, ami a bőrnek is jobb. Ha a sörte elkopik, csak a fejet cseréled, a nyél maradhat.
Mennyibe kerül itthon? A hazai ökoboltokban egy cserélhető fejű, bükkfa nyelű kefe 1369 forint körül indul (a Fenntartható Otthonom webshopban ennyi, a pótfej 999 forint), a német Redecker hasonló darabja a Zöldbolt kínálatában 2299 forint. A nyél a forgalmazók szerint évekig bírja, a fej használattól függően néhány hónapig.
Tisztítás: mosogatás után alaposan öblítsd ki, rázd ki, és fejjel lefelé vagy felakasztva, szellős helyen hagyd megszáradni. Vízben állni ne hagyd, és a radiátorra se tedd, mert a túl gyors száradástól a fa megreped.
2. Lenből szőtt mosogató- és törlőkendő
A len a nagymamák konyhájában még alapanyag volt: abrosz, törölköző, konyharuha is ebből készült. Most újra divatba jött, és nem csak a kinézete miatt. A lenszál sima és erős, jól felszívja a vizet, mégis gyorsan kiszárad, ezért kevesebb ideje marad benne a baktériumoknak elszaporodni. A myhomebook szerint a jól kezelt lenkendő évekig használható.
Ár: a hazai lakberendezési webáruházakban egy 50×50 centis lenkendő 3300-3500 forint körül van (a Tom Linen kendői a Favi oldalán), a vastagabb, 45×75 centis francia lenvászon konyharuha a Pauza kínálatában 8900 forint. Drágább, mint egy csomag szivacs, cserébe nem kell havonta újat venni.
Mosás: a forgalmazó ajánlása szerint 40-60 fokon mosd, szükség esetén a 90 fok is kibírja. Hipót és öblítőt ne használj, az öblítő bevonja a szálakat, és rontja a nedvszívást. Az első mosásnál kb. 5 százalékot összemehet. Ha egy konyharuha mosás után is szagos marad, abban többnyire a szárítás a hibás, erről a büdös konyharuháról szóló cikkünkben írtunk.
3. Szivacskendő, a svéd találmány
Félig szivacs, félig rongy: ezt a kendőt 1949-ben egy svéd mérnök, Curt Lindquist találta fel, a cellulóz és pamut keverékéből készült anyagot Wettex néven ismeri a világ. A mai szivacskendők jellemzően 70 százalék cellulózból és 30 százalék pamutból állnak, a saját súlyuk sokszorosát szívják fel (a Wettex a 15-szörösét), és szárazon kemény lappá merevednek. Pont ez a lényeg: a kiszáradt kendőben nem tud szaporodni a baktérium.
Ár: a háromdarabos Vileda szivacskendő az OBI-ban 1399 forint, vagyis darabonként kb. 466 forint. A prémium svéd Ernst kendőért ennél jóval többet kérnek: 4110 forintot két darabért.
Kapcsolódó cikkeink
Tisztítás: a gyártók 60 fokos gépi mosást engednek, öblítő és fehérítő nélkül. A Wettex hivatalos útmutatója szerint a kendő a mosogatógép felső kosarában is mosható, és nedvesen egy percig mikrózva is fertőtleníthető. Két használat között teríts ki, ne gyűrd össze a csap mellett.
A régi szivacsokat sem kell rögtön kidobni: a kertben, a garázsban vagy a kerti bútor lemosásához még jók, csak a konyhába ne kerüljenek vissza. Hogy mire használható még, azt a régi mosogatószivacs második életéről szóló írásunkban gyűjtöttük össze. Jelöld meg filccel egy sarkát, így biztosan nem keveredik vissza a mosogatóhoz.
via myhomebook.de
