A HungaroMet üzemeltet egy térképet amit NATéR klímatérképéit találhatnak meg. Szerintük a 2021-2050-es időszakban településtől függően évente néhány naptól akár 25-30 nappal több hőségriadós napra van esély, mint korábban, és a legtöbb ilyen napok az Alföld déli részén lesznek meghatározóak. A két hivatalos klímamodell ráadásul ugyanarra a településre egészen mást mond, és ezt a térkép böngészésekor könnyű elnézni.
A NATéR, vagyis a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer arra készült, hogy településekre, járásokra lebontva megmutassa, hol mit hozhat az éghajlatváltozás, ami idén júniusban jelentősen bővült:. Ugyanis a HungaroMet közlése szerint 822 új térkép került bele, bekerült az 1981-2010-es összehasonlító időszak, és a jövőre vonatkozó eredmények már több klímamodell összevetésén alapulnak.
Ez is érdekelhetKemény tél jöhet: a 100 éves naptár szerint már december elején megérkezik a havazásHol találhatjuk meg ezt a térképet?
A térképek a natermap.met.hu címen érhetők el, ingyen és regisztráció nélkül. Megnyitáskor egy tájékoztató jelenik meg arról, hogy a modelleredmények bizonytalanok, ezt kell tudomásul venni. Ezt követően a keresőbe beírható a település neve, vagy a saját helyzet gombjával a térkép oda ugrik. A hőséggel kapcsolatos rétegek az éghajlati témakör „Hőmérsékleti indexek” csoportjában vannak és ehhez kétféle mutatót kell alapul venni.
A hőségriadós nap az, amikor a napi középhőmérséklet meghaladja a 25 fokot, vagyis éjjel sem hűl le igazán. A forró nap az, amikor a napi csúcshőmérséklet eléri a 35 fokot. A hétköznapi szóhasználatban hőségnapnak nevezett, legalább 30 fokos nap a NATéR hőmérsékleti rétegei között nem szerepel külön, ezért a térképen a hőségriadós napok változása adja a legjobb képet arról, hány fülledt, éjjel sem hűlő nappal több lehet.
Hogyan találod meg a saját településedet?
A „Hőmérsékleti indexek” csoportban először a múltat kell bekapcsolni: a hőségriadós napok átlagos éves száma az 1981-2010-es időszakban réteg megmutatja, honnan indul a településed. Utána jöhet a két jövőbeli réteg, a hőségriadós napok várható változása a 2021-2050-es időszakra az ALADIN-Climate, illetve a RegCM modell alapján.
Az értéket a jelmagyarázat színei alapján lehet leolvasni, sávokban, például 15-20 nap. A két jövőbeli számot a múltbeli értékhez kell hozzáadni, így kapod meg, nagyjából hány hőségriadós nap várható egy átlagos évben. Ugyanebben a csoportban vannak a 2071-2100-as időszakra szóló rétegek is, valamint a Duna-vízgyűjtőre készült további modellek eltérő kibocsátási forgatókönyvekkel.
Egy szempontot kell szem előtt tartani, ugyanis a térkép rácsokban számol, nem utcákban. Egy város belső, beépített része a valóságban melegebb lehet, mint a modell rácsa, egy erdős, vízparti külterület pedig hűvösebb.
A legfrissebb cikkeink, időrendben ITT!
Több hőségriadós nap is jöhet néhány nagyvárosban
Lekérdeztük a NATéR adatait néhány nagyvárosra, amit most meg is osztunk önökkel. Az első oszlopban az található, hány hőségriadós nap volt átlagosan egy évben 1981 és 2010 között, a másik kettő oszlopban pedigazt, hogy a két klímamodell szerint ehhez képest hány nappal több várható évente a 2021-2050-es időszakban.
| Település | 1981-2010 (nap/év) | ALADIN-Climate (+nap) | RegCM (+nap) |
|---|---|---|---|
| Szeged | 13-14 | 25-30 | 1-5 |
| Kecskemét | 10-11 | 25-30 | 1-5 |
| Budapest | 8-9 | 15-20 | 1-5 |
| Pécs | 7-8 | 20-25 | 1-5 |
| Debrecen | 6-7 | 20-25 | 1-5 |
| Győr | 6-7 | 15-20 | 1-5 |
| Miskolc | 5-6 | 10-15 | 1-5 |
| Sopron | 4-5 | 10-15 | 0-1 |
Miért mond mást a két modell?
A NATéR két regionális klímamodell eredményét mutatja külön rétegeken: a francia fejlesztésű ALADIN-Climate és az olasz RegCM modellét. Ugyanazt a jövőt számolják, de eltérő módon írják le a légkör folyamatait, ezért a nyári hőség alakulásában nagyon eltérnek. Egy önkormányzati klímastratégia ugyanerre jutott: az egyik modell 10-15, a másik legfeljebb 5 nappal több hőhullámos napot ad ugyanarra a településre.
A térkép nem időjárás-előrejelzés: azt mutatja meg, hol és mennyivel nőhet a hőség, és a két modell közti különbség maga is tanulság.
A NATéR felhasználói kézikönyve hangsúlyozza, hogy a klímamodellek eredményei nem időjárás-előrejelzések, a tendenciákat és a területi különbségeket mutatják. A gyakorlatban a két modell eredménye egy sávot rajzol ki: a kisebb érték az enyhébb, a nagyobb a kedvezőtlenebb lehetőség.
A mért adatok egyelőre a nagyobb növekedés felé mutatnak. A HungaroMet összefoglalója szerint a legalább 25 fokos középhőmérsékletű, úgynevezett hőhullámos napok száma országos átlagban a 21. század eleje óta lineáris trendet feltételezve több mint 9 nappal nőtt, és a legnagyobb növekedés az Alföld déli részén volt.
Kapcsolódó cikkeink
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A hőségriadós napokon sajnos a növények majd éjjel sem tudnak regenerálódni, mert a talaj és a levegő nem hűl le kellően. Ilyenkor a zöldségek virágai elrúgódnak, a termés megég, a gyep pedig nagy valószínűséggel kisül. Ahol a térkép sok új hőségriadós napot mutat, ott a kertet is erre kell átalakítani.
Az első lépés az árnyék biztosítása kell, hogy legyen. Egy fa ugyanis idővel nemcsak a teraszt, hanem a talajt is lehűti, ezért egy gyorsan növő, nem terjeszkedő árnyékfa ültetése a hőség elleni egyik leghatásosabb kerti lépés, és erre a lombhullás utáni őszi időszak a legalkalmasabb.
A zöldségeskertben a tövek takarása és a célzott öntözés segíthet leginkább. A talajt borító szalma vagy fűnyesedék csökkenti a párolgást, és hűvösebben tartja a gyökérzónát.
A tűző nap a paradicsom és a paprika termését is megégeti, erről, és arról, hogyan előzhető meg a termés napégése, külön is írtunk.
A paradicsom mellé ásott PET-palackos öntözés pontosan erre épül, és a hosszabb hőhullámok idején a legtöbbet ér.
Források: NATéR (HungaroMet), HungaroMet: Bővült és frissült a NATéR adatbázisa, HungaroMet: Nyári hőhullámok, NATéR felhasználói kézikönyv
Hogy tetszett a cikk?
















