Volt idő, amikor szinte minden konyhában megtalálható volt. Ma meg simán elkérnek érte több ezer forintot is. A régi, klasszikus Remoska most újra reflektorfénybe került, ami nem véletlen.
Manapság már megszoktuk, hogy egy konyhai gép pár év után feladja. De régen a világból is kifutottak a használati tárgyak. A Remoska például simán kibírt 30-40-50 évet is, és még van olyan, ami a mai napig mindig működik.
Miközben a modern sütők tele vannak érintőképernyővel meg mindenféle okos funkcióval (amit amúgy alig használunk), addig ez a kis alumínium edény csendben teszi a dolgát. Süt, pirít, melegít, és kész is a finom étel. És pont ez benne a lényeg.
Miért ilyen tartós ez a régi eszköz?
A válasz meglepően egyszerű: Nincs benne semmi felesleges.
- nincs bonyolult elektronika
- nincs műanyag vacak, ami eltörik
- nincs túltervezve
Csak a masszív alumínium és egy fűtőszál, ami teszi a dolgát. Régen valahogy jobban odafigyeltek erre, most meg minden okos, de hamar tönkremegy. Egyesek szerint direkt úgy készítik el, hogy a garancia lejárta után nem sokkal tönkremenjen.
Egy technológia, amit nem kellett fejleszteni
A Remoska lelke egy ellenálláshuzal, amit egy vastag alumínium lapba öntöttek bele. Az egész a fedelében van, ami akkoriban elég nagy újításnak számított.
A régebbi modellek:
- kb. 400 W-tal működtek
- a későbbiek 500 W körül
Nem volt rajta hőfokszabályzó
Semmi tekerő, semmi kijelző. A hőmérséklet nagyjából stabilan 160–180 °C között volt, ami a legtöbb ételhez pont elegendő volt. Lehet, hogy ma már sokan furcsán néznek erre, de pont ez az egyszerűség tette elpusztíthatatlanná.
Olyan anyagokból készült, amiket ma már alig látsz
A tál:
- polírozott alumínium
- néha eloxált bevonattal
A fedél:
- szintén masszív fém
- bakelit vagy fa fogantyúval
A hőszigetelés? Nem valami modern hab, hanem egyszerűen okos kialakítás és lég rés. Igaz, kívül jobban melegedett, mint amit ma engednének a szabványok, de a hő így legalább nem veszett el. Az emberek évtizedekig használták. komolyabb gond nélkül.
Azért nem volt teljesen tökéletes
Persze, még egy ilyen csodának is voltak hibái. Ami gyakran előfordult:
- a tápkábel csatlakozása kilazult
- a bakelit fogantyú idővel megrepedezett
- a csavarok meglazultak
De maga a fűtőszál szinte elpusztíthatatlan volt. Ha mégis elromlott ami nem volt jellemző, akkor azt már nehéz volt javítani. Ma viszont már vannak kisebb műhelyek meg hobbi-szerelők, akik felújítják ezeket. És ez azért sokat elmond erről a régi technológiáról.
