Több mint 126 millió darab fogyott a Nokia 3310-ből. Ez a szám egyszerre magyarázza, miért van szinte minden családban egy belőle valamelyik fiókban, és miért nem lesz ettől senki gazdag. Ami ennyi példányban készült, az csak akkor ritka, ha valaki húsz évig hozzá sem nyúlt.
A modellt 2000. szeptember 1-jén mutatták be, a TechRadar összefoglalója alapján Nagy-Britanniában 129,99 fontért, feltöltőkártyás csomagban adták. Ez mai font-árfolyamon nagyjából 56 ezer forint, persze a huszonhat év inflációját nem számolva. A gyűjtői piacon ma egészen más árak szólnak, attól függően, hogy a telefon látott-e már SIM-kártyát.
A dobozba zárt 3310 és a használt 3310 két külön világ
Az olasz Money.it 2025 decemberi cikke alapján a bontatlan, gyári dobozos 3310-ért az online piactereken 200-500 eurót kérnek, ami 73-182 ezer forint. Egy működő, de használt darab ezzel szemben 20-40 euró, vagyis 7-15 ezer forint körül mozog, dobozzal és töltővel legfeljebb 100 euró, nagyjából 36 ezer forint. A német inFranken is hasonló sávot közöl, jó állapotú példányra 200-300 eurót.
Vagyis a „többet ér, mint újonnan” a 3310-nél névértéken igaz, de csak a gyári fóliában, érintetlen tartozékokkal. A kopott, karcos, akkumulátorcserés példány a boltin ár töredékét hozza.
Melyik régi Nokiáért fizetnek ma komoly pénzt?
A brit lovemoney 2026 szeptemberi összeállítása és a német sajtó adatai alapján ezek a modellek emelkednek ki:
- Nokia N91 (2005): egy bontatlan, dobozos példány az eBayen 3960 fontért, nagyjából 1,7 millió forintért kelt el.
- Nokia 7700: hivatalosan sosem került forgalomba, mégis eljutott néhány darab a vevőkhöz. Az értékét akár 2015 fontra, körülbelül 870 ezer forintra teszik.
- Nokia 8110 (1996): a Techbook adatai alapján nagyjából 1000 euróba került újonnan, eredeti csomagolásban a háromszorosát is elérheti. Használtan csak néhány száz eurót hoz.
- Nokia 8800: használtan 120-200 euró (44-73 ezer forint), használatlanul akár 800 euró (kb. 291 ezer forint). A Sirocco különkiadásért 1200 eurót (437 ezer forint) is kérnek, az Arte Carbon eredeti dobozban 1000 euró fölött mozog.
- Nokia 5510 (2001): bontatlan dobozos példánya 245 fontért, mintegy 106 ezer forintért kelt el.
A listán szereplő árak többsége kínálati ár vagy becslés, nem minden esetben tényleges eladás. Az N91 és az 5510 esetében a forrás konkrét eBay-es eladásról ír.
Hol nem igaz a nagy ígéret?
Az első igazi okostelefonként emlegetett Nokia 9000 Communicator 1996. augusztus 15-én került a német boltokba, a Tagesspiegel archívuma alapján 2700 márkáért. Ez nagyjából 1380 eurónak, vagyis mintegy félmillió forintnak felel meg, infláció nélkül. A gyűjtők ma legfeljebb 745 fontot, nagyjából 322 ezer forintot adnak érte. Legendás készülék, múzeumi darab, mégis kevesebbet ér, mint amennyibe annak idején került.
A használt 8800-asok 44-73 ezer forintos sávja is jóval szerényebb, mint amire egy egykori luxustelefonnál számítana az ember. Ami a gyűjtőnek számít, az a ritkaság és az állapot együtt. Ha a kettő közül bármelyik hiányzik, a telefon inkább emlék, mint befektetés.
Mitől függ, hogy a te fiókos Nokiád mennyit ér?
A bontatlan doboz az első. Minden forrás egyetért abban, hogy a gyári fóliás, sosem bekapcsolt példány viszi a legmagasabb árat, és a különbség nem pár ezer forint, hanem a többszörös. Utána jön a ritkaság: a kis szériás különkiadás, a meg sem jelent modell vagy a csak bizonyos piacokon árult színváltozat. Végül az állapot, a karcmentes kijelző, az eredeti akkumulátor, a töltő és a kézikönyv.
Magyar szemmel van egy plusz réteg is. A Nokia 1998 decemberében választotta Komáromot gyártóhelynek, az építkezés 1999-ben indult, és nyolc hónappal később elkészült az első telefon. 2004-re a gyár már mintegy kétezer embert foglalkoztatott. A Nokia így nemcsak finn márka volt, hanem itthon is gyártották.
Mindennapi használatra a régi készülékek többsége már alig alkalmas, az idén ősszel WhatsApp-támogatást vesztő telefonok listája is jelzi, milyen gyorsan avul el a technika. A fiókban viszont nem kell semmit csinálni velük. Ha bontatlan dobozt találsz, ne nyisd ki, mert a fólia a legértékesebb része.
Források: techradar.com, money.it, lovemoney.com, tagesspiegel.de
