A kert végében álló vadgesztenyefa levelei már augusztusban rozsdabarnák, novemberre pedig vastag rétegben borítják a füvet. Kézenfekvő megoldásnak tűnik végigmenni rajtuk a fűnyíróval, ahogy a juhar vagy a nyír lombjával is szoktuk. Ennél a fánál azonban pont ez a lépés segít a jövő évi kártevőnek.
A felaprított lomb a legtöbb fa esetében tényleg jót tesz a gyepnek: a darabkák lehullanak a fűszálak közé, a giliszták és a talajlakó mikroorganizmusok lebontják, a fű pedig tápanyaghoz jut. A gond ott kezdődik, ahol a levél nem csak szerves anyag, hanem egy kártevő vagy egy gomba téli szállása is.
Ez is érdekelhetSe nem piros, se nem zöld: ez a szín hódíthat idén karácsonykor, és sokakat meglephetVadgesztenye: a bábok a levélben alszanak
A barnuló vadgesztenyelevelek mögött szinte mindig a vadgesztenyelevél-aknázómoly áll. A kártevő 1993-ban jelent meg Magyarországon, és néhány év alatt az egész országban elterjedt. Szőcs Gábor, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének kutatója a Növényvédelem című szaklapban leírta, hogy a moly báb alakban telel a lehullott leveleken lévő aknákban, és tavasszal innen kel ki az első lepkenemzedék.
A kutató szerint ezért a lehullott lomb összegyűjtése és elszállítása hatékony védekezési módszer. A szakszerűen kezelt, átforró komposzt elpusztítja a bábokat, a vadgesztenyelevél magas csersavtartalma miatt viszont az így kapott komposzt rossz minőségű, a kertben nem ajánlott felhasználni. A gyepbe nyírt, apró darabokban szétszórt levelekkel viszont a bábok helyben maradnak, a fa alatt.
Almafa és körte: a varasodás az avaron telel át
A gyümölcsfák közül a legtöbb gondot az alma és a körte ventúriás varasodása okozza: ettől lesznek sötét, pörkszerű foltok a leveleken és a gyümölcsökön. A kórokozó a lehullott, fertőzött leveleken telel, tavasszal pedig ezekről szóródnak ki az aszkospórák, amelyek az új leveleket megfertőzik. Egy hazai almaültetvényben végzett vizsgálat szerint ezek a spórák nagyjából 70 méterig is eljutottak, és a fertőzési góctól 15-21 méterre csökkent jelentősen a tünetek száma.
Ez kerti léptékben azt jelenti, hogy a szomszéd fájának avarja is számít, de a saját fánk alatti a legfontosabb. Ha az almafán az idén varasodás volt, a lehullott levelét gyűjtsd össze, és zöldhulladékként add le, ne a gyepbe nyírd és ne a hideg komposztba tedd.
Rózsa: ha fekete foltos volt, ne maradjon a tő alatt
A rózsa feketefoltossága ugyanígy működik. A brit Gardeners’ World szakmai összefoglalója szerint a gomba spórái a lehullott leveleken telelnek át, és tavasszal, az új hajtásokra fröccsenve kezdik újra a fertőzést. A tanácsuk egyszerű: a lehullott leveleket szedd fel és semmisítsd meg, a tő köré pedig késő télen vastag takaróréteget teríts, hogy az eső ne verje fel a talajról a spórákat.
A platán levelét is sokan gyanakodva nézik, mert gyakran már nyáron foltos és idő előtt hullik. A brit Királyi Kertészeti Társaság szerint ezt egy gomba, a platán antraknózisa okozza, amely elsősorban a gallyakon telel, és a fa általában magától helyrejön. A Kaliforniai Egyetem növényvédelmi útmutatója mégis azt javasolja, hogy az érintett fák lehullott levelét gyűjtsék össze, és ne használják frissen takarásnak ugyanazon fajok alatt.
Amit nyugodtan a gyepbe nyírhatsz
A juhar, a nyír, a hárs, a gyertyán, a bükk és az egészséges gyümölcsfák lombja jó szívvel felaprítható. A tölgy levelénél sokan a talaj savanyodásától tartanak, de a Michigani Állami Egyetem hosszú távú kísérleteiben a gyepbe nyírt tölgy- és juharlevelek mellett sem találtak érdemi különbséget a talaj kémhatásában. A diófa levele külön eset: abban juglon van, ezért a diófalevélnek más, saját felhasználási módjai vannak.
A mennyiségre is van mérce. A Minnesotai Egyetem szaktanácsadása szerint addig lehet a leveleket a gyepbe nyírni, amíg a nyírás után a gyep felülete legalább félig látszik. Ha ennél több a levél, a felesleget gyűjtsd össze, különben a vastag réteg alatt a fű befullad, és télen a hópenész is könnyebben megjelenik. Arról, hogy mennyit kell összegereblyézni és mennyit nem, külön is írtunk.
A gyepen kívül más a helyzet. Az ágyásokban, a cserjék alatt és a kert végén a lombot nem kell aprítani, mert az egész levelek közé húzódnak be telelni a rovarok, és egy fűnyíró ezeket is felaprítaná. Egy háborítatlan avarkupac a kert sarkában a sünnek és a hasznos rovaroknak is téli menedék.
És ami nem fér el sehol?
A beteg lombot és a felesleget elégetni a legtöbb helyen nem lehet. Magyarországon az avar és a kerti hulladék égetése csak ott szabályos, ahol a települési önkormányzat rendeletben kifejezetten megengedi, és akkor is csak a megadott napokon és feltételekkel. Ahol nincs ilyen rendelet, ott tilos, és az önkormányzat és a katasztrófavédelem is bírságolhat. A legtöbb településen a szervezett zöldhulladék-gyűjtés a biztonságos út, és a beteg lomb így legalább nem a saját kertben telel tovább.
A beosztás tehát egyszerű. Az egészséges juhar-, nyír- és gyümölcsfalevél mehet a gyepbe a fűnyíróval, a vadgesztenye, a varasodott alma és körte, valamint a feketefoltos rózsa levele pedig zsákba, a zöldhulladékkal.
Forrás: kertvar.hu
