A pomander szó a francia pomme d’ambre kifejezésből ered, ami ámbraalmát jelent. A szegfűszeggel sűrűn kirakott narancs, amely Angliában ma a karácsonyi készülődés egyik jellegzetes dísze, egy középkori illatszer távoli leszármazottja. Nem csupán kellemes illata miatt készítik, sokkal nagyobb jelentéssel bír.
Illatgolyó a pestisjárványok idejéből
Az Encyclopaedia Britannicára is hivatkozó Wikipedia szerint a pomandert a 13. század közepén említik először írásos források, és a késő középkortól a 17. századig használták. Eredetileg illatos pasztából gyúrt golyó volt, amelybe ámbrát, pézsmát vagy cibetet kevertek, és díszes tokban hordták.
Ez is érdekelhetEzért tesznek a csehet egy homokkal teli PET-palackot a vécétartálybanA viselője járványok idején a fertőzés elleni védelmet remélte tőle, máskor egyszerűen a kellemetlen szagokat nyomta el vele. A brit királyi gyűjtemény oktatási anyaga szerint az 1500-as évek Edinburghjában, ahol még nem volt vízöblítéses vécé, egyes hölgyek láncon, a derekukon hordták a pomandert. A gyűjteményben őrzött egyik ezüst pomander a hagyomány szerint Stuart Máriáé, a skótok királynőjéé volt.
Az eredeti pomander nem narancs volt, hanem illatos pasztából készült golyó, amelyet tokban hordtak a rossz szagok ellen.
A védőhatásba vetett hit a kor orvosi gondolkodásából fakadt. A 19. század második feléig széles körben elfogadott miazmaelmélet szerint a betegségeket a romlott, bűzös levegő terjesztette, így logikusnak tűnt, hogy aki jó illatot visel magán, az távol tartja a kórt. A baktériumok szerepének felismerése után ez a magyarázat megdőlt, a pomander pedig fokozatosan illatszerré, később dísszé szelídült.
Hogyan lett belőle karácsonyi dísz
A szegfűszeggel tűzdelt narancs a Wikipedia szerint a pomander újabb kori változata, amely a ruhásszekrényt és a fehérneműs fiókot is illatosítja. Karácsonyi szerepét a 19. század hozta el. Az angol Királyi Kertészeti Társaság (RHS) szerint a viktoriánus karácsonyfákat gyertyák, szalagok és narancsos pomanderek díszítették, nem égősor és lameta.
A Clemson Egyetem kertészeti tájékoztatója ezt a viktoriánus kori karácsonyi divathoz köti, amelynek elterjedésében Albert herceg játszott szerepet, aki a karácsonyfa szokását is népszerűsítette Angliában. A kész narancsot ma is a fára akasztják, fenyőfüzérbe kötik vagy asztaldíszbe teszik. Az ablakba helyezés nem jellemző elhelyezési mód, a források a fát, a füzért és az asztalt említik.
Így készül, hogy ne penészedjen meg
A Clemson Egyetem útmutatója alapján a lépések:
- Ha szalaggal akasztanád fel, a szalagot még a tűzdelés előtt kösd a narancs köré.
- Filctollal rajzold fel a mintát a gyümölcs héjára.
- Fapálcával vagy fogpiszkálóval szúrj lyukakat, csak a héjat átszúrva.
- Minden lyukba nyomj egy egész szegfűszeget.
- Szárítsd meg: aszalógépben alacsony hőfokon addig, amíg a narancs kemény, könnyű lesz, és kopogtatásra üregesen kong.
A lassabb, hagyományos módszer szerint a narancsot papírzacskóba teszik 2-3 evőkanál őrölt íriszgyökérporral, és óvatosan összerázzák. Ez a folyamat 3-6 hétig tart. A gyümölcsöt közben gyakran forgatni kell, és ha valamelyik megpenészedik, azt ki kell dobni.
A pomandert száradás közben rendszeresen forgatni kell, a megpenészedett darabot pedig ki kell dobni.
Alma, narancs, szegfűszeg a magyar karácsonyban
A pomander neve, az ámbraalma, a magyar olvasónak ismerős képet idéz. Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató szerint a hazai karácsonyfán azért jelent meg az alma, mert december 24. Ádám és Éva napja, a gyümölcs így az édenkerti történetre utal. A gyümölccsel díszített fa tehát a magyar hagyományban is régi elem.
A szegfűszeg itthon elsősorban a konyhából ismert, a forralt bor és a mézeskalács fűszereként. A narancsba tűzve az illata napokon át betölti a szobát, ezért a szegfűszeges narancs vegyszermentes légfrissítőként is működik. Akinek tetszik a természetes díszítés, annak ötletet adhatnak a legszebb karácsonyi asztalok új díszei, és az is, hogy háttérbe szorul a klasszikus karácsonyi díszítés. A fűszeres illatot a sütés is erősíti, a novemberben elkészíthető karácsonyi sütemények jól kiegészítik a narancs illatát.
Mivel a hagyományos szárítás 3-6 hétig tart, a november közepén tűzdelt narancs karácsonyra elkészülhet.
