Azt, hogy a talaj termékenysége milyen, több tényező együttes jelenléte, és azoknak a hatása határozza meg. Az ásványi anyagok természetesen elengedhetetlenek benne, emellett a homok, vályog vagy agyag mértéke is, hiszen ez határozza meg a vízgazdálkodási tulajdonságokat, és azt, hogy a talaj mennyire tartja meg a vizet talajéletet. A talajban élő élőlények is meghatározón szerepet töltenek be.
A talajélet minőségére a talajbaktériumok, egysejtűek, gombák, és algák mellett leginkább a földigiliszták vannak pozitív hatással, “munkájukkal” ugyanis rengeteg gilisztahumusz képződik a talajban. Ahhoz, hogy ez felmérhető legyen létezik egy egyszerű módszer, amit bárki elvégezhet otthon, a saját kertjében.
A talajéletnek a humuszképződés nagyon fontos, hiszen ez határozza meg a talaj minőségét, megmutatja hogy mennyi földigiliszta él egy adott területen. Ezek talajban élő gyűrűsférgek azzal, hogy közlekednek fellazítják, levegőssé teszik a földet, amivel nagyban javítják a vízbefogadó és nedvességmegtartó képességét.
Hogyan végezhető el a gilisztaszámláló gyorsteszt? Csak egy ásóval emeljünk ki a talajból egy nagyjából 18×18 cm keresztmetszetű és 30 cm mély földet. Ezt követően csak óvatosan szét kell morzsolni, és megszámolni benne a földigilisztákat. Ha több helyen is elvégezzük ezt a próbát, akkor már pontos becslésünk lehet a talaj termékenységére vonatkozóan. Átlagoljuk a 6-8 minta gilisztaszámát, majd szorozzuk meg 30-cal, ezzel a módszerrel kiszámolható, hogy körülbelül mennyi földigiliszta él egy négyzetméteren.
Az eredményt adó szám azonban csak akkor ér valamit, ha érvényes következtetéseket tudunk levonni belőlük. Az egy ásónyomnyi földben talált 2 giliszta, 30-cal felszorozva a négyzetméterenkénti 60 darab gilisztáról ad tanúbizonyságot. Ez az eredmény a minimum, ezalatt a talajunk termékenysége nem ideális. Ezt a módszert ajánlott mindig 6 héttel a legutolsó talajművelés után elvégezni, hogy idejük legyen a gilisztáknak a megjelenésre és a munkálkodásukra is.
