A régi polgári házakban régen két ablak volt egymás mögött, hiszen a két szárny között álló, 10-20 centis légréteg nagyon jól szigetelt. Egy ilyen dupla ablak nagyjából feleannyi hőt engedett ki, mint egyetlen üvegtábla. A két ablaksor ráadásul nemcsak a hideget tartotta vissza, egy másik, a városi lakásokban legalább ilyen bosszantó dolog ellen is védett.
Ezt a szerkezetet itthon gerébtokos ablaknak, Németországban Kastenfensternek, azaz dobozablaknak hívták. Egy közös, mély tokban két teljes ablak ül: a külső a homlokzat síkjában, a belső a szoba felőli oldalon, mindkettő külön nyitható. Budapesti és vidéki bérházakban, kúriákban, a századforduló polgári otthonaiban ma is ezrével vannak ilyenek. A magas belmagasság és a dupla ablak ugyanannak az építési kultúrának a része volt.
Ez is érdekelhetBeteg aligátorhoz riasztották a texasi állatvédőket, de egy felfújható strandjáték várta őketPallótokos vagy gerébtokos: melyik ül a régi falakban?
A magyar történeti ablakoknak két nagy családja maradt fenn. A Megtérülő Épületenergetika szaklapban 2016-ban megjelent tanulmány szerint, amelynek egyik szerzője a BME oktatója, a klasszicista és romantikus házakban, nagyjából 1800 és 1857 között a pallótokos ablak volt a jellemző. Ennél a külső szárny kifelé, a belső befelé nyílik, a két ablak egyforma méretű, és a külső réteg a homlokzat síkjában ül.
Nagyjából 1855 és 1930 között a kapcsolt gerébtokos szerkezet terjedt el. Itt mindkét szárny befelé nyílik, a külső és a belső ablak mérete eltér, a belső szárnyon jellemzően nincs üvegosztó léc, a külsőt viszont gyakran sűrűbben osztották. A tanulmány szerint a ma megmaradt történeti ablakok többsége a kiegyezés utáni és az első világháború előtti házakban van, és az akkori szigorú előírások miatt legalább a külső szárny vörösfenyőből készült, ezért sok közülük máig ép.
A két szárny között mindkét típusnál átlagosan 15-20 centi levegő áll. Ez a légréteg enyhén szellőzik, mert a tok és a szárny találkozását eredetileg nem tömítették. Hogy egy régi házban télen hol szökik még a meleg, azt kívülről a jégcsapok is elárulhatják.
Olvasd el ezt is: Sok régi házban itt szökik el a meleg, mégis szinte mindenki megfeledkezik erről a helyről
A két szárny közötti levegő sokat számított?
Igen. Az ablakok hőveszteségét ugyanis az úgynevezett U-értékkel mérik, minél kisebb a szám, annál kevesebb hő szökik ki. Egy egyszerű, egyrétegű üveg U-értéke 5,7 W/m²K körül van. Egy régi, felújítatlan dobozablak a német felújítási szakirodalom szerint 2,5 és 3,0 között teljesít, vagyis a hőveszteség a felére csökken.
A dupla ablak titka nem a második üveg, hanem a két szárny között álló, nyugodt levegőréteg.
A hatás oka a levegő: az álló levegő rossz hővezető, a két szárny közé zárva szigetelőpárnaként működik. A Baunetz Wissen építészeti szakportál szerint minél nagyobb a két üveg közötti távolság, annál jobban szigetel a szerkezet. A mai előírásoknak persze egy régi dobozablak már nem felel meg, Németországban például új ablaknál legfeljebb 1,3 lehet az U-érték.
A kényelemnek ugyanakkor ára volt, hiszen amikor szellőztetésre került sor akkor két szárnyat kellett kinyitni, ablakpucoláskor pedig négy üvegfelületet kellett lemosni, és a két szárny közötti párkányon összegyűlt jócskán a por. Pontosan emiatt a régi háztartásokban ez a nagytakarítás állandó része volt.
A legfrissebb cikkeink, időrendben ITT!
A dupla ablak, nagyobb csendet biztosított
Hiszen a két, egymástól elválasztott üvegsík és a köztük lévő légtér a hangot is jobban csillapította, mint egy szimpla ablak, ezért a forgalmas körutakra néző lakásokban a dupla ablak nem luxust jelentett, hanem szükség volt rájuk.
A zajcsillapításban a légrés mérete a döntő: minél nagyobb a távolság a két üvegsík között, annál jobban fogja meg a mélyebb, dübörgő hangokat is. A mai hőszigetelő üvegek egymáshoz közel álló táblái hőben jobbak, zaj ellen viszont egy jó állapotú, mély dobozablak is meglepően jól teljesít.
A szerkezetnek viszont van egy kényes pontja is, ugyanis a belső szárnynak kell jobban zárnia. Ha a szoba meleg, párás levegője a belső ablak résein át bejut a két üveg közé, a hideg külső üvegen lecsapódik, és a régi lakásokban ebből lett a téli jégvirág.
A dobozablaknál a belső szárnynak kell szorosabban zárnia, különben a két üveg között pára gyűlik.
Ugyanez a jelenség ma is figyelmeztető jel. Arról, hogy mit jelent, ha két üveg között párás az ablak, és melyik esetben baj, külön is írtunk. Dobozablaknál a belső tömítés javítása szokott segíteni.
Nyáron a két üveg közötti tér árnyékolásra is használható. A belső és a külső szárny közé szerelt reluxa vagy roló még az üveg előtt fogja meg a napot, mégis védve van az esőtől és a széltől, ezért évtizedekig kitart.
Szellőztetésre is rugalmas a szerkezet. Hűvösebb napokon elég csak a külső szárnyat résnyire nyitni, így a friss levegő a két üveg közötti térben kicsit felmelegszik, mielőtt a szobába jut, és a huzat sem olyan erős, mint egy kitárt szimpla ablaknál.
Mióta van két ablak a házakon?
Német nyelvterületen a levéltári források szerint a kétrétegű ablak a 16. század végéig vezethető vissza, a házleltárak alapján a 18. században már elterjedt volt, és a 19. század elején egyes városok rendeletben írták elő a használatát. Ezt a baden-württembergi műemlékvédelem folyóiratában megjelent áttekintés írja le.
Berlinben a 19. század végére szinte minden bérházba dupla ablak került, a magyar falvakban csak a 20. században lett általános.
A berlini építkezést összefoglaló, 1896-os „Berlin und seine Bauten” című kötet szerint a városban szinte kivétel nélkül dupla ablakot használtak. Germano Wanderley 1873-as építészeti kézikönyve már azt is leírta, hogy a két ablak a hideg mellett a huzatot, a zajt és a port is távol tartja.
A magyar falusi házakba később jutott el. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyvében megjelent dél-dunántúli kutatás szerint a parasztházakban az 1870-es évektől jelent meg a kétrétegű ablak, de általánossá csak a 20. században vált. Hogy egy ilyen korú ház ma hogyan menthető meg, azt egy építészházaspár 1900-as tanyájának felújítása is mutatja.
Kapcsolódó cikkeink
Megéri felújítani a régi dupla ablakot?
Sok esetben igen, mert a fa tok és szárny jó állapotban évszázadokig kibír, a hőveszteség ezzel viszont jelentősen csökkenthető. A leggyakoribb lépés a belső szárny tömítése, illetve a belső üveg cseréje hőszigetelő üvegre.
A felmérést mindig szakember kell, hogy elvégezze és ez a felmérés minden esetben a fánál kezdődik. A régi festékrétegek alatt a tok és a szárny gyakran épebb, mint amilyennek látszik, a korhadás jellemzően az alsó vízvetőnél és a párkány csatlakozásánál indul. Ha itt a fa még kemény, a felújítás szinte mindig megoldható.
Felújításkor a szárnyakat kiakasztják és műhelybe viszik, ahol lecsiszolják, a sérült részeket új fával pótolják, a tömítőprofilt a szárny peremébe marják, majd újrafestik. A tok közben a falban marad, így a vakolat és a homlokzat sem sérül, és a lakás is csak néhány napig áll ideiglenes takarással.
A belső szárnyba ma vékony, a régi falcba is beilleszthető hőszigetelő üveg is kapható, így a szárny eredeti profilja megmarad. A külső szárnyon a régi, enyhén hullámos, húzott üveg megtartható, ami az utcáról nézve a homlokzat jellegét adja. A Fraunhofer Épületfizikai Intézet műemlék ablakokon végzett vizsgálata is azt mutatta, hogy a régi szerkezet károsodás nélkül korszerűsíthető, ha a páraviszonyokra figyelnek.
Hazai számítás is készült erről. A Megtérülő Épületenergetika 2016-os cikksorozata szerint egy jó állapotú, kapcsolt gerébtokos ablak U-értéke 1,9 és 2,3 között van, tehát a hírénél sokszor jobb. Ha a belső szárnyba 3-6-3-as hőszigetelő üveg, a külsőbe pedig alacsony emissziós, úgynevezett low-E üveg kerül, az érték 1,06-ig csökkenhet, ami 43-53 százalékos javulás.
A szerzők a hazai előírást is idézik: a 7/2006-os TNM rendelet új vagy felújított fa ablakra 2018-tól 1,15-ös U-értéket kér, a jól felújított régi ablak tehát ennél jobb is lehet. Műemléki és helyi védett épületre ez a követelmény nem kötelező.
Sokat számít a spaletta és a redőny is. Ugyanezek a kutatók azt számolták ki, hogy a zárt spalettával vagy redőnnyel társított ablak átlagosan további 15-20 százalékkal jobban szigetel. Az ilyen apróságnak tűnő, de a számlán látszó dolgokból a 9 gyakori fűtési hiba listája is többet felsorol.
Ehhez kapcsolódik: Az angolok 5 olcsó trükkel tartják melegen a hálószobát éjjel, a fűtés felcsavarása nélkül
Ha a csere is szóba jön, előtte az ablakcsere valódi megtakarítását is számold végig, mielőtt kiveszed a falból a több mint százéves szerkezetet.
Védett épületben, műemléki vagy helyi védelem alatt álló házban a homlokzati ablak cseréje vagy átalakítása előtt az önkormányzat vagy az örökségvédelmi hatóság engedélye is kellhet, ezért a munka előtt a helyi szabályokat kell megnézni.
Források: baunetzwissen.de, aroundhome.de, stadt-koeln.de, real.mtak.hu, core.ac.uk
Következő cikk
A világ 7 legdrágább kaviárja: az első egy kilójáért egy új autót is vehetnélElolvasom ›















