A Takla-Makán Kína legnagyobb sivataga, amely egy 337 600 négyzetkilométert átölelő terület. Ez nagyjából három és félszerese Magyarország területének. Ez a területet a „halál tengere” névvel illetik. 2024 novemberében a sivatag déli részén, Jutian megyében elkészült az utolsó, nagyjából 285 kilométeres szakasz, és ezzel egy 3046 kilométeres zöld öv zárult be körülötte. A munka több mint negyven éven keresztül zajlott, és a homok megkötésére főként sivatagi nyárfát, szakszaulcserjét és tamariszkuszt ültettek, ahol lehetett, olyan növényeket is, amelyekből a helyiek meg is élhetnek.
Miért volt szükség a zöld falra?
A Takla-Makán körüli öv egy jóval nagyobb program részeként zajlott. A „Három Észak” erdősávprogramot 1978-ban indították, hogy megállítsák a Góbi és más sivatagok terjeszkedését, és felfogják a homokviharokat, amelyek Pekingig is eljutnak. A kínai kormány szerint ez a világ legnagyobb, elsivatagosodás elleni fásítási programja: 1978 óta ugyanis nem kevesebb mint 32 millió hektárral nőtt az erdősített terület. Ezen a programterületen az erdővel borított rész 5 százalékról közel 14 százalékra emelkedett. A tervek szerint 2050-ben fejezik be, addigra Kína területének 42 százalékát érinti majd.
Tényleg működik?
Az eredmények egy része biztató. A Kaliforniai Egyetem riverside-i kutatóinak friss vizsgálata szerint a Takla-Makán körüli öv már most szenet köt meg, és stabilizálja a helyi környezetet. A NASA 2019-es elemzése szerint 2000 és 2017 között a Föld kizöldülésének nagyjából negyede Kínára esett. A Time 2022-es cikke arról írt, hogy 2009 és 2014 között az országos homokviharok gyakorisága ötödével csökkent.
Mit árulnak el a számok?
A számok mögött komoly kérdések is vannak, ugyanis egy 2023-as tudományos vizsgálat szerint az első negyven évben ültetett fák nagy része nem élte túl az első évet, tíz év után nagyjából csak az ötödükből lett valódi erdő, negyven év után pedig már csak kevesebb mint a tizedük állt. A cserjék ezt sokkal jobban bírták. Több kutató arra figyelmeztet, hogy a fák a száraz vidéken sok talajvizet szívnak el, az egyféle fából álló ültetvények pedig sérülékenyek: 2000-ben egyetlen betegség nagyjából egymilliárd nyárfát pusztított el egy tartományban. Az iogazság valahol a kettő között van. A zöld fal lassítja a homokot és felfogja a port, de csak akkor marad meg, ha a víz, a talaj és a helyi növények is kibírják ezt a szélsőséges klímát.
Források: kínai kormányzati oldal, UC Riverside, Wikipedia
