A hó alatt álló növény vészeli át jobban a mínusz 15 fokot, mert a friss hótakaró szigetel: alatta a talaj felszíne fagypont körül marad, miközben a csupasz föld a levegővel együtt hűl. Van viszont egy kerti lakó, amelyik éppen a hó alatt kezd igazán dolgozni, és tavasszal a fiatal fák tövén látszik meg a nyoma.
Hogy mennyit számít a hótakaró, arra a Purdue Egyetem kertészeti tájékoztatója hoz egy szélsőséges példát: egy mérésben 23 centis hó alatt a talajfelszín mínusz 2 fokos volt, pedig a levegő közben mínusz 25 fokra hűlt. A különbség több mint 20 fok, és nincs benne semmi trükk.
Ez is érdekelhetMilyen messze ültesd a gyümölcsfát a háztól és a telekhatártól?A hó ugyanis nagyrészt levegő. A frissen hullott pelyhek között apró légzsebek maradnak, ezek lassítják a hő áramlását, ugyanúgy, ahogy a pehelypaplan vagy a dupla üveg. A talaj a mélyebb rétegekből folyamatosan ad le egy kevés meleget, és ezt a hótakaró bent tartja a növények gyökerei körül.
Mi történik a csupasz földben?
Hótakaró nélkül a fagy akadálytalanul hatol le. Az Észak-dakotai Állami Egyetem szaktanácsadása szerint a csupasz talajon a fagyás és az olvadás váltakozása repedéseket nyit, ezeken a hideg levegő még mélyebbre jut, a gyökereket pedig a táguló föld a felszín felé tolja. Ezt nevezik felfagyásnak, és leginkább a frissen ültetett évelőket, az epret és a hagymás növényeket fenyegeti.
A gyökér sokkal érzékenyebb, mint a hajtás. Ugyanez a forrás szerint a gyökerek már akkor károsodhatnak, ha a talaj mínusz 12 fok alá hűl, miközben a föld feletti részek ennél jóval nagyobb hideget is elviselnek. Egy mínusz 15 fokos, hó nélküli éjszaka kára ezért gyakran csak tavasszal derül ki, amikor egy évelő egyszerűen nem hajt ki.














