Ugrás a tartalomra
AjánlóEzért tesznek a franciák rizzsel töltött zoknit a fagyasztóba›
Érdekességek

Miért sós a tenger, ha a folyók édesvizet visznek bele?

Szerző: Ildikó Sz. Gulyás· Publikálva: 2026.10.21. 06:45 5 perc
Miért sós a tenger, ha a folyók édesvizet visznek bele?

Jelölj be minket saját forrásként, és a Google keresőben előrébb kerülnek a cikkeink.

A Balaton az 1980-as évek elejéig hivatalosan édesvizű tó volt, ma a kutatók édes-sós átmeneti víznek sorolják be. Literenként nagyjából 620-690 milligramm oldott sót tartalmaz, ami a tenger sótartalmának alig két százaléka, mégis kicsiben ugyanaz a folyamat zajlik benne, amely hosszú idő alatt sóssá tette az óceánokat.

Hirdetés

Honnan kerül só a tengerbe?

Az amerikai földtani szolgálat, az USGS egy mondatban foglalja össze: a tenger sója a szárazföld kőzeteiből származik. Az eső útja a légkörön át vezet, ahol egy kevés szén-dioxidot old magába, ettől enyhén savas lesz. Amikor a földre ér, lassan bontja a kőzeteket, és ásványi anyagokat old ki belőlük, amelyek ionok formájában a patakokba, folyókba, végül a tengerbe jutnak.

A folyóvíz tehát nem sómentes, csak annyira kevés benne az oldott anyag, hogy nem érezzük. Az „édesvíz” kifejezés nem azt jelenti, hogy nincs benne só, hanem azt, hogy nagyon alacsony a koncentrációja.

A másik forrás az óceán fenekén van. A Woods Hole Oceanográfiai Intézet (WHOI) magyarázata alapján a tengervíz beszivárog a kéreg repedéseibe, ott a magma felhevíti, a forró víz ásványokat old ki a kőzetből, majd a hidrotermális kürtőkön át visszaáramlik az óceánba.

Miért nem lesz sós minden tó?

A kulcs a párolgás. A tengerből a nap folyamatosan elpárologtatja a vizet, a só azonban ott marad. A beérkező ionok egy részét az élőlények felhasználják, a vasat, a cinket vagy a rezet például kivonják a vízből, a nátriumot és a kloridot, vagyis a konyhasó két összetevőjét viszont nem. Ez a kettő halmozódik fel, és ma a tengervízben oldott ionok több mint 90 százalékát adja.

A legtöbb tó azért marad édes, mert az eső jóval több friss vizet hoz bele, mint amennyi sót, és a felesleg egy kifolyón távozik, a sót is magával víve. Sós tó ott alakul ki, ahol kevés a csapadék, erős a párolgás, és a víz nem tud elfolyni.

Hirdetés
Hullámzó tenger
Fotó: Magda Ehlers / Pexels

Mennyire sós a tenger, és mennyire a Holt-tenger?

A tengervíz átlagosan 3,5 százalék sót tartalmaz, ez literenként nagyjából 35 gramm. Az USGS számítása szerint ha az óceánok összes sóját egyenletesen szétterítenék a szárazföldön, 166 méter vastag réteget adna, ami egy 40 emeletes irodaház magassága. Egyetlen köbmérföldnyi tengervízben nagyjából 120 millió tonna konyhasó van.

A Holt-tenger ennél is szélsőségesebb: a NASA Earth Observatory adatait közlő Earth.com szerint sótartalma kilogrammonként 342 gramm, vagyis nagyjából 9,6-szor sósabb az óceánnál. A szintje az elmúlt két-három évtizedben évente körülbelül 1,2 métert süllyedt, a fenekén pedig évente mintegy 10 centiméternyi só rakódik le.

A hazai vizek között is nagy a szórás. A Telex által ismertetett hazai adatok alapján a Szent Anna-tó literenként csak 10 milligramm sót tartalmaz, a Fertő 1500-2000, a Velencei-tó 3000 milligrammot, a tengerek 35 ezret.

Tényleg sósodik a Balaton?

A mérések lassú, de egyenletes növekedést jeleznek. A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság és az Országos Vízügyi Főigazgatóság közös vizsgálata 130 év méréseit dolgozta fel. Eszerint a tó sótartalma a 19. század végétől a 20. század közepéig nem változott, az utóbbi fél évszázadban viszont nagyjából 450 milligrammról literenkénti 620-690 milligrammra nőtt. Ha a tendencia nem változik, 50 év múlva megközelítheti az 1000 milligrammot.

Az okok között ott van a párolgás: az ezredforduló óta kilenc évben volt negatív a tó vízmérlege, vagyis a befolyó víz és a csapadék nem pótolta az elpárolgott mennyiséget. A kloridot inkább a beépítés növeli, a vízgyűjtőn a beépített terület aránya 1927 óta 1,6 százalékról 6 százalékra emelkedett. A kalciumszint közben azért nem nő, mert a tóban évente átlagosan 75 ezer tonna mészkő válik ki.

Drámai változásra nem kell számítani. Vörös Lajos professor emeritus az Infostartnak azt mondta, a tóban a mikroszervezetek összetétele változik, de ezt a fürdőzők egyelőre nem érzékelik. A Balaton kloridtartalma literenként mintegy 50 milligramm, miközben az ivóvízben megengedett határérték 250 milligramm, így a vízkivételt sem veszélyezteti. Hogy egy tó szintje mennyire érzékeny a vízmérlegre, azt a Zürichi-tó apadása is jól jelzi. A professzor szerint az unokáink sem érik meg, hogy a Balaton olyan sós legyen, mint a tenger.

Hirdetés

Források: usgs.gov, whoi.edu, telex.hu, earth.com

Hirdetés
Megosztás Facebookon
Kövesd a Kertészkedj.hu-t a Google-on›

Jelölj be minket saját forrásként, és a Google keresőben előrébb kerülnek a cikkeink.

Friss

Ez is érdekelhet