Ha a következő másfél hónapban nem érkezik számottevő csapadék, a Velencei-tó őszre akár a kiszáradás határára sodródhat.
Tartalomjegyzék
Kritikus a helyzet a Velencei-tónál, a vízállás Agárdnál mindössze 70 centiméter, ami jelentősen elmarad az ilyenkor szokásos szinttől – írja az Infostart.
Ez is érdekelhetViharos ősz jöhet? A meleg tengervíz növelheti a szélsőséges esőzések kockázatátSok amatőr kertésztől, sőt profi kertészet, kerttulajdonostól is kapunk e-maileket, hogy kritikus a vízhiány a földjeiken, hát ez a hazai tavainkon, vizeinken is nagyon meglátszik. A Velencei tó kiszáradása a magyar mezőgazdaságot, kerteket is jelentősen érintheti.
Nagyon kevés a víz a hazai tavakban és folyókban
Több megjelenítéseKevesebb megjelenítése
Szegi Attila, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivőhelyettese az InfoRádióban arról beszélt, hogy 2021 óta Magyarországon jellemzően szárazabb az időjárás a megszokottnál, és a felhalmozódott csapadékhiány 2026 márciusának végére már elérte a 426 millimétert.
Ennek hatása már most is jól látszik: a Velencei-tó vízszintje olyan alacsony, amit általában csak ősszel szoktak kritikusnak nevezni. A nagy folyók sincsenek jobb helyzetben: a Duna mederteltsége körülbelül 15 százalékos, a Tiszáé pedig mindössze 10–20 százalék között alakul. A Balaton vízállása jelenleg átlagosan 87 centiméter.
Van azonban még némi remény: a szakember szerint sok múlhat a májusi esőkön és a medárdi időszakon, mert egy kiadósabb csapadék még segíthetne abban, hogy tavaink valamennyire feltöltődjenek.
Mit jelent valójában a 426 mm csapadékhiány?
Ez a szám elsőre absztraktnak tűnhet, de valójában óriási mennyiségről van szó. A 426 milliméter csapadék nagyjából annyit jelent, mintha több mint fél évnyi eső „hiányozna” az országból. Ez nem csak a tavak vízszintjén látszik meg, hanem a talaj nedvességtartalmában, a mezőgazdaságban és még az ivóvízbázisok utánpótlásában is.
Ráadásul a probléma nem egyik napról a másikra alakult ki: évek óta halmozódik, ezért egy-egy esősebb időszak már nem tudja teljesen helyrehozni a hiányt. Ezért is kulcsfontosságú, hogy a következő hónapokban mennyi csapadék érkezik.
Kiszáradás fenyegeti a Velencei-tavat
A Velencei-tó állapota különösen aggasztó, hiszen a Magyar Országos Horgász Szövetség Velencei-tavi Kirendeltségének vezetője szerint a tónál már most olyan alacsony a vízállás, ami ősszel is kritikusnak számít.
Pálinkás Imre Pál azt mondta, hogy “júniustól szeptemberig átlagosan 30–50 centimétert apad a Velencei-tó, és ha a következő másfél hónapban nem lesz jelentős mennyiségű csapadék, őszre a kiszáradás szélére kerülhet a Velencei-tó.”
Mi segítene a Velencei tavon?
Pálinkás Imre Pál szerint a helyzeten jelenleg csak a mesterséges vízpótlás segíthetne, amelyhez egyedül a Duna jelenthetne megfelelő forrást. Felmerült az ercsi kútsorok bővítése, illetve egy Komárom felől kiépített csatornarendszer is, amely akár a Balaton vízutánpótlásában is szerepet kaphatna. A beruházás költségét 8–10 milliárd forintra becsülik.
Egyelőre nem látszik egyértelmű megoldás, ugyanakkor az aszály és az alacsony vízszintek miatt Magyar Péter leendő miniszterelnök felkérte Gajdos Lászlót, a jövőbeni kormány élő környezetért felelős miniszterét, hogy készítsen egy azonnali, valamint rövid- és középtávú vízügyi cselekvési tervet.
Miért nem egyszerű a vízpótlás?
Bár elsőre logikusnak tűnik a Duna vizét átterelni, a valóság ennél jóval bonyolultabb. Egy ilyen rendszer kiépítése nemcsak drága, hanem komoly környezeti és műszaki kihívásokkal is jár. A víz átemelése nagy energiaigényű, a csatornák kialakítása pedig hatással lehet a környező élővilágra és a talajvízre is.
Ráadásul a Duna vízszintje sem állandó: aszályos időszakokban ott is alacsonyabb lehet a vízhozam, így nem biztos, hogy mindig elegendő utánpótlást tudna biztosítani. Ezért a szakemberek szerint hosszú távon nem egyetlen megoldásban kell gondolkodni, hanem egy komplex vízgazdálkodási rendszerben, amely a vízmegtartásra és a takarékos felhasználásra is épít.
