
3. Fodros kel
A fodros kel (angol nevén kale) itthon még kevésbé elterjedt, mint Nyugat-Európában, pedig az egyik legszívósabb téli zöldség. Az RHS a téli kertbe ajánlott fajták között sorolja fel, és azt írja róla, hogy egész télen ad zöld leveleket, majd a tél végén vagy tavasszal még egy adag zsenge hajtást is.
A fodros kelnél nem a gyökér, hanem a levél lesz finomabb a hidegben. A hideg hatására a levelekben több lesz a cukor, és a jellegzetes, kissé kesernyés íz is enyhül. Sok kertész ezért kifejezetten csak a fagyok után kezdi el szedni.
Hogyan szedd?
Ne vágd le az egész tövet. Mindig az alsó, kifejlett leveleket törd le, a növény közepén lévő fiatal hajtásokat hagyd meg, mert a tő ezekből tovább nevel. Így egyetlen tőről akár hónapokon át szedhetsz. A leveleknek a vastag középső erét főzés előtt vágd ki, az kemény marad.
Mire jó a konyhában?
A fagy utáni fodros kel levesbe, főzelékbe és rakott ételekbe is mehet, de vékony csíkokra vágva nyersen, salátának is jó. Sütőben kevés olajjal és sóval ropogós chips készíthető belőle, ez az egyik legegyszerűbb módja, hogy a család megkóstolja.
Ha még nincs a kertedben, tavasszal vagy nyár elején vetheted. Az RHS szerint a téli fajták több hónapig fejlődnek, mire beérnek, ezért a késő nyári vetés már késő lehet. Ha nincs helyed egy külön ágyásra, a fodros kel nagyobb cserépben vagy magaságyásban is elnevelhető, és dísznek sem utolsó: a fodros, kékeszöld vagy bordós levelek a téli kertben is színt adnak.













