Képzelj el egy átlagos januári délutánt egy helsinki lakótelep udvarán: a bejárat mellett három babakocsi áll sorban, mindegyikben egy alvó csecsemő, vastag hálózsákban, sapkában. A szülők bent ebédelnek, időnként kinéznek az ablakon. A hőmérő fagypont alatt jár.
Tartalomjegyzék
Ami nálunk sok szülőnek elképzelhetetlen, az Finnországban, Norvégiában és Svédországban mindennapos. A babák téli alvása ott évtizedek óta a szabad levegőn zajlik.
Ez is érdekelhetEzért tartanak a japánok egy kis kupac sót a bejárati ajtó mellettMit mondanak a finn orvosok?
A finn közszolgálati média egy gyermekorvos tanácsai alapján összeállított útmutatója szerint a babák általában mínusz öt-tíz fokig alszanak kint. Mínusz öt fokig ez nem gond, ennél hidegebben is rendben lehet, ha a baba jól fel van öltöztetve, szélvédett helyen és jó mózeskosárban fekszik.
A finn útmutató szerint a babák általában mínusz öt-tíz fokig alszanak kint, ennél hidegebben már nem.
Az útmutató arra is figyelmeztet, hogy a hideg veszélyes lehet, ezért alvás közben is rendszeresen ellenőrizni kell a babát. A legegyszerűbb próba a kéz: ha a baba keze meleg, akkor ő is meleg.
Tényleg tovább alszanak a hidegben?
Egy finn egyetemi doktori kutatás szerint igen. Az északi Oulu városában végzett vizsgálat alapján a családok a mínusz öt fokot tartják a legjobb hőmérsékletnek a kinti alváshoz, és a babák ilyenkor aludtak a legtovább.
Egy finn kutatás szerint a babák mínusz öt fok körül, jól felöltöztetve aludtak kint a legtovább.
Egy gyermeknevelési kutatásokat összefoglaló oldal egy norvég vizsgálatra hivatkozva azt írja, hogy a babák bent 28 és 185 perc között, kint viszont 83 és 300 perc között aludtak. A különbség tehát valós, de jóval kisebb, mint amit a közösségi médiában terjedő szenzációs számok állítanak. A jó alváshoz bent sem a túlfűtött szoba ideális, az pedig, hogy a lakás hidegebb a vártnál, sokszor apróságokon múlik.
Hol a határ?
Az északi szülők nem hagyják a gyereket bármilyen hidegben kint. A szokás feltétele a megfelelő felszerelés: többrétegű ruha, bélelt hálózsák, szélálló babakocsi, és sokan hőmérőt is tesznek a kocsiba.
- A legtöbb norvég szülő mínusz 10 és mínusz 15 fok között húzza meg a határt.
- Egy svéd óvoda mínusz 15 foknál takarókkal fedi le a kocsikat, mínusz 20 fok körül behozza őket.
- A dán egészségügyi hatóság is azt javasolja, hogy nagyobb hidegben hozzák be az alvó gyereket.
- A szél és a nedves, csípős idő legalább annyit számít, mint a hőmérő.
Mi ebből a tanulság nálunk?
A kutatók maguk is óvatosak: azt, hogy a kint alvó babák ritkábban betegszenek meg, a vizsgálatok eddig nem igazolták egyértelműen. Az biztos, hogy a csecsemők hőszabályozása még nem olyan, mint a felnőtteké, ezért a hideget nem tűrik jobban, csak megfelelő ruhában és felügyelet mellett alszanak kint biztonságosan.
A finnek egyik kedvelt mondása szerint nincs rossz idő, csak rossz öltözet. A friss levegőn töltött idő nálunk is jót tesz a családnak, a kinti alvás kipróbálásáról viszont mindenképp a gyerekorvossal egyeztess, különösen az első hónapokban. Ha a lakást is hűvösebbre állítanád, a németek fűtési trükkjei is segíthetnek.
Források: Yle, Galaxus, Matador Network, Parenting Translator
Következő cikk
Ezért tartják egyre többen fémdobozba a slussszkulcsotElolvasom ›
